Bonus Chapter [+18]

Egy hónap telt el az óta,hogy itthon vagyok.El költöztem JunKyung-tól mert,nem tudtam viszonozni a szerelmét,igen ő belém szeretett.De én kizárólag barát ként tekintettem rá.Így jobbnak láttam el költöznöm tőle,találtam egy kis pofás albérletet.Nem volt túl nagy de kicsi sem,nekem tökéletes volt.

Ma reggel mosollyal az arcomon ébredtem fel.Remekül ment a ami nap a munka,szint már élveztem.Rég voltam ilyen fel szabadult mint a mai nap.Így mikor ki léptem a cég épületéből,el határoztam,hogy bulizni megyek ma este.Lassan el értem a tömbházat ahol lakom.Be szálltam a liftbe és a 5.-re mentem.Ki szálltam a belőle és a lakásom felé mentem.Ami vagyis Aki ott várt az kicsit meg ingatta a mi napom elégedettségét.
Még lassabbra vettem a lépéseimet,biztosra mentem,hogy nem-e halucinálok.De nem tényleg ő volt az teljes élet nagyságban....jobban nézett ki mint valaha.
-Szia,vársz valakire?köszörültem meg a torkom mikor az ajtómhoz értem
-Igen rád!mosolygott
-Gyere be!invitáltam a lakásomba.Be mentünk le tettem a táskám és a kabátom így tett ő is.
-És mi szél hozott erre?be mentünk a konyhámba és az asztalnál helyet foglaltunk
-Erre akadt dolgom és gondoltam meg kereslek!mondta kedvesen
-Örülök,hogy jól vagy,esetleg kérsz valamit inni?álltam fel 
-Én is örülök,hogy te jól vagy,egy teát..köszönöm.fel tettem a vizet forrni a teának
-És csak így egyedül?nézett körbe
-Igen egyedül élek!ültem vissza helyemre
-De nem azzal a JunKuk-al vagy kivel éltél együtt?kíváncsiskodott
-JunKyung-al igen vele,de volt egy kis félre értés köztünk és jobbnak láttam el költözni.magyaráztam,megkönnyebbülést és nyugodságot véltem felfedezni arcán
-Örülök,hogy nincs a közeledbe!mosolygott zavartan.fel álltam és a el készítettem a teánkat,majd oda adtam neki 
-Még mindig gyönyörű vagy!kortyolt bele a teába,A torkomon akadt a korty azt kittem meg fulladok,váratlanul ért a kijelentése
-K-köszönöm.nyögtem
-És veled minden rendben van?kérdeztem
-Igen,remekül mennek a dolgok,csak valami vagyis valaki hiányzik az életemből...hallgatott el..tudtam mire inkább kire gondolt
-Tudom miről beszélsz,valaki akihez oda tudsz bújni és feltétel nélkül szeret...hallgattam el én is.Néma csend állt be köztünk,ilyen még eddig nem volt.Ennyire zavarban még nem voltam a közelében.Hihetetlen érzés tört rám...Érezni akarom őt!jöttem rá
-Köszönöm a teát.törte meg a csöndet
-Szívesen.mosolyogtam rá
-Akkor én megyek is!állt fel,kissé csalódott voltam,hogy őszinte legyek nem erre számítottam tőle,de gondolom már túltette magát rajtam...
-Ki kísérlek!mentem utána,meg torpant így a hátába ütköztem
-Nem akarlak megint el veszteni.fordult felém
-Akkor ne tedd!simítottam meg gyönyörű arcát.
Megdöbbenést láttam az arcán nem erre a válaszra számított.De gyorsan fel dolgozta a választ és ajkamra tapadt.Lassan és szerelmesen faltuk egymás párnáit.Lassan a szoba felé kezdtünk,haladni.Óvatosan le döntött az ágyra és fölém mászott.Ügyelt,hogy ne szakadjon el ajkamtól,keze egész testemet be járta.Nem siettünk el semmit,el szakadt ajkaimtól és mélyen a szemembe nézett.

-Szeretlek EunHee!
-Szeretlek YooJoon!mondtam nagy mosollyal az arcomon
Ismét birtokba vette számat,egy keze a pólóm alá tévedt,és oldalamat cirógatta,majd' egy hirtelen mozdulattal le vette azt.Követtem példáját és le húztam róla a pólóját,magam el tárva szép felső testét.Visszatért a nyakamat kezdte csókolni,és egyre lejjebb halad,míg el nem ért a nadrágomig,azt kínzó lassúsággal húzta le rólam a bugyimmal együtt.Magát is ki hámozta a nadrágjából és a bokszeréből,majd vissza feküdt rám,el helyezkedett.
Merev férfiasságát,belém helyezte,az érzéstől fel nyögtem.Vissza tért ajkamra és lassan kezdett mozogni bennem.Lassú és érzéki szeretkezés vette kezdetét.
-Nem bírom!nyögtem.Több sem kellet neki,a tempót gyorsra vette.Amint el érte azt a bizonyos pontot bennem,egyre többször nyögtem fel.Már nem kelet sok...szinte egyszerre ért el minket a gyönyör.
Fáradt teste rajtam pihent,hevesen kapkodtuk a levegőt,amit mind ketten le nyugodtunk,és némi ruhát húztunk magunkra vissza bújtunk az ágyba.
-Gyere vissza velem Koreába!bökte ki
-Ezért jöttél mi?könyököltem fel
-Fáj,hogy ennyire ismersz.mosolygott sunyin
-Legyen!bólintottam
-Komolyan?nézett meglepve
-Igen,ha ez kell ahhoz,hogy boldogak legyünk akkor megyek veled!nyomtam egy édes csókot szájára.
-Szeretlek!húzott magához
-Én is!motyogtam
A szobára csend telepedett,csak a szuszogásunk hallatszott.
Olyan ostoba voltam,hogy el engedtem.Hisz szerettem és még most is ugyan úgy mit mikor el váltak útjaink~~

28.Finale!

Tegnap miután el váltam Kris-től még meg látogattam a SooJit,örült nekem rengeteget beszélgettünk.A barátjával még mindig együtt vannak és boldogak együtt.

Ma kora reggel ébredtem otthon,olyan volt mintha egy egész hetet végig aludtam volna.Energiával tele voltam így úgy gondoltam,jól fog esni egy kis reggeli futás.Fel vettem a melegítőmet és a pulcsimat majd' a park felé vettem az irányt.El kezdtem futni jól esett így meg mozgatni a vég tagjaimat.

Jó 2 órát futottam,haza mentem és le zuhanyoztam.Szüleim is fel keltek már Anya a reggelit készítette.

-Jó reggelt!mentem le a konyhába
-Milyen fitt valaki!jegyezte meg apa
-Futni voltam reggel.ültem le az asztalhoz anya ki szolgált mindenkit és meg reggeliztünk.
-Van kedved be jönni velem a céghez?intézte nekem a kérdést apám
-Az az igazság,hogy nem szeretnék.vallottam be
-Nem kérdezem meg,hogy miért mert sejtem.mosolygott halványan anya
-Rendben,de mi most megyünk,kérlek rakj rendet.nyomott anya egy puszit a fejemre és el mentek
Megint olyan érzésem volt mint mikor suliba jártam és egyedül,hagytak otthon.Az igazság az volt,hogy ugyanez van.Le huppantam a kanapéra és tévéztem.De a telefonom meg zavart.
-Szia!vettem fel boldogan
-Mikor jössz haza?kérdezte kedvesen JunKyug
-Előbb mint terveztem.mondtam
-Baj van?hangjában aggodalmat véltem fel fedezni
-Nem,de hogy csak már nem itt vagyok otthon!nyugtattam meg
-Akkor jó,én már várlak haza!De most leteszem mert megyek dolgozni!szia
-Rendben szia!le tettük
Ki kapcsoltam a tv-t és elmentem a szobámba,el készültem és a városba mentem.Meg vettem a repülő jegyemet az esti járatra.
Utána egyenesen YooJoon-hoz mentem a céghez.A portás bácsi mondta,hogy a stúdióban van így oda mentem.Halkan mentem be nem akartam meg zavarni.
-Szia!örült meg nekem meg akart csókolni de el fordítottam a fejem
-Szia,búcsúzni jöttem.néztem a szemébe
-Hova mész?döbbent meg
-Haza megyek és nem hiszem,hogy mostanában jönni fogok.ültem le a kanapéra
-De hisz itthon vagy!ült le mellém
-Már nem,nekem mát ott van az otthonom.
-De nem hagyhatsz el megint!vágta rá
-YooJoon,nem vagyunk együtt,kérlek zárjuk le ami volt és lépjünk tovább.fogtam meg a kezét
-Eunhee,én szeretlek!mondta
-Én is szeretlek,de nem úgy ahogy régen most pedig megyek,remélem nem neheztelsz rám.fordultam felé
-Kérlek gondolt át!ölelt meg
-Már át gondoltam!távolodtam el tőle
-Jobb lesz így mindenkinek!adtam egy puszit az arcára és távoztam
Nehéz volt őt el engedni,de jobb lesz így ebben biztos vagyok.
Lassan haladtam az SM épület felé,hogy Kris-től is el búcsúzzak rendesen,remélem simán fog menni.
Vettem egy nagy levegőt és a tánc terembe léptem.
-Bocsánat,Kris beszélhetnénk?szakítottam félbe a próbát
-Persze menjünk ki!nyitotta ki az ajtót
-El megyek!ahogy ki értünk bele is vágtam
-Mi?nézett rá értetlenkedve
-Vissza megyek,csak gondoltam el búcsúzok előtte hisz ezt kérted!néztem rá
-Kérlek maradj!ölelt meg
-Nem tehetem!szakadtam el tőle
-Legyen, el engedlek,de egyet jegyezz meg!mosolygott rám
-Mit?néztem fel rá
-Szeretlek!lopott egy puszit a számról és visszament a tánc terembe
Kicsit sokkolt,hogy ilyen gyorsan ment,de örültem neki,hogy így alakult.Őt is szeretem,de képtelen lennék döntést hozni.Haza mentem,meg vártam míg szüleim haza érnek,el búcsúztam tőlük is.

És indultam a repülőmre.

~Szeretek 2 férfit,és egyik sem lehet az enyém,így estem én  két szék körül a földre~

27.

El váltam YooJoon-tól nagy nehezen,de csak avval engedett el,hogy ha találkozunk még.Meg ígértem neki,hogy amint végzek a dolgaimmal fel hívom.
Lassan haladtam sz SM épületébe,ahol annó gyakornok voltam.Kíváncsi voltam mi lett a többiekkel és hogy mi a helyzet arra fele.Meg érkeztem az új épületbe szép nagy és tágas volt,a portás 3 év után is ugyanaz a bácsi volt,köszöntem és be mutatkoztam majd az emeleti táncterembe mentem.
Régi "csapat társam" gyakorolt a terembe.
-Elnézést!mentem be
-Eunhee?örült meg nekem
-Szia népszerű!ugrottam a nyakába jó volt újra látni,azóta ők is debütáltak
-Hol voltál eddig te lány?ültünk le
-Japánban élek!feleltem
-És nem hiányoztam?
-De rettentően,amúgy figyelemmel követlek ám titeket örülök,hogy ilyen nagy népszerűségnek örvendtek!
-Igen én is jó sokat dolgozunk rajta,kár,hogy le léptél!nevetett
-Én nem bánom,az idolkodás nem nekem való szakma.
Az időt el beszélgettük,neki kellet tovább összeszedni a csapat társait én meg indultam haza.
Be szálltam a liftbe, az lift ajtó majdnem be csukódott mikor valaki oda nyúlt.
-Bocsii!suhant be a liftbe mellém Kris.Észrevehetően nem ismert fel.
-Semmi gond!mosolyogtam rá,még jobban nézett ki mint amikor el mentem,le se tudtam venni róla a szemem
-Khmm!köhintett zavarába
-Gyönyörű vagy még mindig!szökött ki a számon,kicsit meg lepődött a kijelentésemen
-Talán rajongó vagy?kérdezte,kicsit el szomorított a tény,hogy fogalma sincs róla ki vagyok.A lift le ért én szálltam ki először.
-Igen csak egy rajongó!rá néztem és távoztam a liftből.De nem jutottam messzire mert Kris vissza rántott és szorosan meg ölelt!
-Szeretlek!szorított magához
-Hát nem felejtettél el?
-Téged nem lehet el felejteni.Azt hitted nem ismerlek fel lökött lány?Kérlek többet ne meny el úgy,hogy nem szólsz!Aggódtam érted.nézett a szemembe
-Kérlek ne haragudj!néztem barna íriszébe
-Ugyan rád nem tudok haragudni.Eleinte nagyon mérges voltam,hogy el mentél,azt hittem,hogy el szöktél YooJoon-al,de mi után fel keresett mert ő is arra gyanakodott,hogy meg szöktettelek.Így már a haragom is elmúlt.Na megy az a tény,hogy szeretlek,előzött minden haragomat.
-Meg nehezítitek a dolgomat!szakadtam ki kezei közöl
-Már találkoztál YooJoon-al igaz?kérdezte aggódva
-Igen,de semmire nem adtam választ neki,mert téged is és őt is nagyon szeretem,lehetetlen lenne választanom köztetek.hajtottam le a fejem
-Nem kérem,hogy válasz!emelte fel a fejem
-Köszönöm!mosolyogtam rá
-Csak egy valamit kérek!
-Mit?nem válaszolt csak meg csókolt,lassan és szerelmesen,viszonoztam csókját,éreztem benne haragot de annál több szeretetet és hiányézetet.Lassan el váltak ajkaink egymástól.
-Köszönöm!nézett rám

26.

Miközben apámmal beszélgettem az elmúlt 3 évről,YooJoon teljes figyelemmel követte  mikor miről beszéltem éppen,de közben vagy hozzám nem szólt.

-És lányom a fiukkal hogy állsz?tette fel apám a kérdés mikor tudta jól mi volt YooJoon és köztem

-Ha arra vagy kíváncsi van-e valakim akkor meg nyugtatlak,hogy nincs!szinte egyszerre sóhajtott apám és YooJoon..-De igaz,hogy egy fiúval élek együtt.egyből ki kerekedtek apám szemei

-Mi az,hogy egy fiúval ki ez hány éves mit dolgozik?bombázott a kérdéseivel

-Jaj nagylány vagyok már,de ha érdekel JunKyung és 24 éves és ott dolgozik ahol én.meséltem

-És,hogy-hogy együtt laktok ügye nem nyúlt hozzád?aggodalmaskodott apám

-Így olcsóbb a lakás és nem nem nyúlt hozzám!sóhajtottam

-Meddig maradsz?

-1 hétig!mondtam

-Csak?szökött ki YooJoon száján a kérdés,fel kaptam a fejem és rá néztem

-Igen,dolgoznom is kell és JunKyung is vár otthon!mosolyogtam

-Otthon.jegyezte meg hangosan

-Na de én megyek ezer a dolgom még.álltam fel helyemről

-Rendben majd otthon találkozunk!mondta apám

-Rendben!el köszöntem mindenkitől,épp az ajtóban álltam mikor YooJoon nagy  lendülettel nyúlt utánam és ő ment ki az ajtón előbb aztán húzott maga után engem is.

-Hé!rántottam ki a kezem szorításából,erre csak elém lépett és puha ajkát enyémnek nyomta,a 3 évvel ezelőtti közös múltunk minden egyes kis emlék kocka be villant,finoman csókolta várta,hogy vissza csókoljak,de el löktem magamtól.

-Hogy képzeled ezt?háborodtam fel

-Én hogy képzelem,te léptél le és te hagytál el.lett ingerült

-Az már régen volt,ne mond nekem,hogy nem tetted túl magad rajtam.feleltem nyugodtan

-Nem nem tettem túl magam rajtad,nem tudtam,mert szerettelek és még most is szeretlek,fájt hallanom,hogy egy fiúval élsz együtt és miatta maradsz itt csak egy hétig "mert otthon vár JunKyung".lépett egyre közelebb

-Sajnálom!hajtottam le a fejem..-Nem tudtam,hogy ennyire szerettél...

-Szeretlek!Én is hibás vagyok mert nem mutattam ki jobban,hogy szeretlek és hogy fontos vagy nekem!ölelt meg hagytam magam el veszni ölelésében

-Nekem most mennem kell!vettem egy nagy levegőt

-Nem engedlek el még egyszer!mondta kétségbe esetten

-Kérlek,engedj ami meg történt az már a múlt,kérlek lép tovább.néztem rá

-Nem akarok,nem kell más nem érted?rázott meg gyengéden

-De én...nem szeretlek!hazudtam

-Nem tudsz nekem hazudni!oda húzott magához és meg csókolt,át adtam magam az érzéseimnek.Rettentően hiányzott,hogy érezhessem ajkait és közelségét.Megint minden kezdődik előröl...

25.

Amint le szállt a gépem egy kisebb olcsó hotelben szálltam meg,amíg nem tudok egy kis albérletet bérelni.Másnap elmentem munkát keresni és sikeresen találtam is,a plázába a játszó házba én figyelek a lurkókra amíg a szülök vásárolnak.Nem ez volt álmaim munkája de megfelelt,ahhoz hogy megéljek belőle...

3 év telt el az óta,hogy itt vagyok.
Sok minden meg változott bennem és külsőmön is.
Jobban meg gondolom kit menyire engedek közel magamhoz,át gondolom cselekedeteimet...a hajam rövidebb lett és világos barna,testem nőiesebb lett.A telefon számom már rég le cseréltem,mert voltak nem kívánatos hívásaim.Szüleimmel tartom a kapcsolatot,remekül meg vannak.A munkával kapcsolatod dolgaimról annyit,hogy rengeteget dolgoztam az utóbbi időbe.Egy igen jól menő ruházati cégnél vagyok alkalmazott és jól is fizetnek.De mivel szabadságomat ki kel vegyem.így úgy döntöttem ideje meg látogatnom szüleimet Koreába.Nem szólok,hogy megyek meglepetésnek szánom.A jegyem már le foglaltam ami ma este indul.Épp otthon pakolásztam mikor egy számomra kedves ember jött haza.
-EunHee meg jöttem!szólt az ajtóból Junkyung
-A szobába!kiáltottam vissza.Junkyung-ról csak annyit,hogy ő egy nagyon helyes munka társam,de a kapcsolatunk kizárólag baráti.Igaz,hogy együtt lakunk mert így jobban ki jövünk anyagilag,veszekedni is szoktunk mint két öreg házaspár.Szerettem őt mint egy régi jó barátot.Tisztelem amiért férfi létére,egyszer sem jutott eszébe a barátságunk határait feszegetni,bár néha örültem volna ha nem csak a barátja vagyok...
-Hova mész?kérdezte döbbenten,majd le guggolt mellém és nyomott egy puszit az arcomra
-Meg látom a szüleimet.válaszoltam
-Jó ötlet ez?ült le törökülésbe.Tudta,hogy miért jöttem el Koreából..
-Persze,figyelj az már mind régen volt!válaszoltam nyugodtan
-Rendben de ha nekem nem jössz vissza,meg  kereslek és el verem a feneked.mutogatott
-Hú ez aztán a fenyegetés,de nem kell félned vissza jövök hozzád!mosolyogtam rá
-Szavadon foglak!állt fel
-Te meg addig használd ki,hogy egyedül tiéd a lakás!kacsintottam
-Hülye!lökte meg a fejem
-Most miért?fejeztem be a pakolást
-Gyere hoztam kaját!tartotta kezét.bele kapaszkodtam és fel húzott a földről,majd az étkezőbe ültünk le enni.
-Visszatérve,miért nem akarod ki használni,hogy nem leszek itthon?kaptam be egy falatot
-Mer szerinted,ha fel hozok egy lányt, nem az lesz asz első kérdése,hogy a saját lakásod és hoppá meglátja rólad avagy az egyik közös képünket aztán vége mindennek!magyarázta
-Ha akarod el rakhatom őket!vetettem fel az ötletet
-NEM!vágta rá
-Hát jó!motyogtam.Meg vacsoráztunk aztán ki vitt a reptérre.
-Várlak haza!ölelt meg
-Nem sokára jövök!dünnyögtem a nyakába
-És el ne lopják a szíved!szakadt el tőlem
-Nem fogják!mondtam nyomtam egy puszit az arcára majd a gépemhez indultam.

Amint meg érkezett a gépem egy hotelbe mentem,nem akartam ilyenkor zavarni szüleimet.
Másnap olyan dél körül kelhettem összeszedtem magam,ki jelentkeztem a hotelből,hívtam egy taxit ami az éttermünk előtt rakott ki.Lassan mentem be az ajtón,oda sétáltam a pulthoz.
-Mi a mai menü?kérdeztem édesanyámat
-A ami...nézett fel rám..-EunHee,hogy kerülsz te ide?ujjongott ki jött a pult mögül és meg ölelt
-Meglepetés!öleltem meg jó szorosan
-Apád is nem sokára jön!mondta boldogan
-Nagyon el foglalt?kérdeztem
-Mint mindig!bólintott,amíg vártuk apát addig jól el beszélgettünk,az igazi okát,hogy miért mentem Tokióba a mai napig nem tudják.Jobb is így.
-Meg jött vagyis jöttek!mondta anyám én háttal álltam az ajtónak meg fordultam,de akkor már apám és a vendégei le ültek egy hátsó asztalhoz.A pulttól csak apámat láttam.
-Meny ki te fel venni a rendelést!lökött meg anyám
-Mit hozhatok?kérdeztem kedvesen
-Mi a ami menü?kérdezte apám
-Fogalmam sincs,csak mos jöttem haza!feleltem nyugodtan
-EunHee?kérdezte egy rég nem hallott hang,Rá nézem és bólintottam,-hihetetlen ez az ember ennyi év után is ugyanolyan gyönyörű mint amikor el hagytam.Tudtam,hogy ez a találkozás előbb vagy utóbb be fog következni de jobban örültem volna az utóbbinak...!gondoltam
-Édes egyetlen kis lányom!ugrott fel a helyéről apám és jól meg ölelgetett

24.

Egyenesen lefele néztem,hogy el ne essek sittemben,igazából fogalmam sincsen miért jöttem el.Hisz rég láttam már,de ahogy ott állt a régi emlékek egyből be villantak a csókjai a kedves szavai és az is rá tett egy lapáttal,hogy mennyivel jobban néz ki mint amikor utoljára találkoztunk.Épp,hogy le értem a lépcső aljára valami keménybe ütköztem.
-Meg akarod magyarázni?kérdezte Kris
-Te-te,hogy kerülsz ide?habogtam
-Van lift kincsem!biccentett a lift felé
-Áh.mosolyogtam kínomba
-Örülök,hogy te is itt vagy gyakornok!tette kezeit a vállamra
-Miért nem mondtad,hogy itt vagy gyakornok?kértem számon
-Mert tudtam,hogy nem jönnél ide,ne hogy össze fussunk és gondolom a barátod miatt sem jöttél volna ide ha te tudtad volna,hogy itt vagyok akkor ő is majd' elkezdődőt volna a féltékenykedése!válaszolta teljes nyugodtsággal
Le sokkoltam,meg kellet emésztenem,hogy tényleg itt van annyira hiányzott már a hangja az illata az ölelése,egy szóval minden.
-Igazad van!húztam mosolyra a számat
-Na gyere ide!ölelt szorosan magához
-Kris ezt nem kellene!toltam el magamtól
-Nem lát senki!ölelt meg ismét
-Az rendben van,hogy nem lát.....meg csókolt,puha párnái lassan falták enyémeket.Nem kellet sokat várnia viszonoztam.Nyelvét lassan át csúsztatta a számba,bejárta egész száj üregemet,majd játszott az enyémmel és el szakadt tőlem.
-Hiányoztál!nyomott egy puszit a homlokomra
-Kris nekem barátom van!motyogtam
-De ha annyira szeretnéd akkor nem viszonoztad volna a csókomat.válaszolta mosolyogva
-Most már tényleg mennem kell.
-Nekem is,nem sokára találkozunk!kaptam egy puszit a számra majd el ment,követtem példáját és én is el hagytam az épületet.

Haza mentem és össze pakoltam fel hívtam apámat,hogy ki lépek.Nem örült neki,hogy fel adom amiért eddig küzdöttem,de most nem tudnék erre koncentrálni...
Kris rá ébresztett,hogy nem érdemlem meg egyikőjüket sem.
Ha döntenem kellene nem tudnák dönteni így inkább menekülök,időre van szükségem,hogy gondolkodjak mit is akarok kezdeni magammal és a szerelmi életemmel.
Nem szóltam senkinek szüleimnek írtam egy SMS-t,hogy "Jól vagyok,majd jelentkezem.".
Egyenesen a reptérre mentem és megvettem a következő repülő jegyet Tokióba.
Egy időre el tűnök míg mindenki tovább lép rajtam és én is rajtuk...

23.

Egész hétvégét YooJoon-al töltöttem.De ma már hétfő és már a dormba voltam elvileg még rajtam kívül lesznek 4-en de úgy látszik,hogy én voltam az első be költöző személy.Örültem legalább egy kicsit egyedül lehettem..gondoltam én jött egy sms-s.

A táncteremben találkozó 10 perc múlva~

Fel sóhajtottam,összeszedtem egy pólót és egy nadrágot és indultam szerencse,hogy az SM csak 5 percre volt innen.

-Jó napot!köszöntem a portás bácsinak ki mosolyogva fogadott

-Viszont tudja hova kell menni ügye?kérdezte kedvesen

-Aszt hiszem igen!bólintottam

-További szép napot!intett

-Magának is!mosolyogtam majd el indultam fel felé amint a terem elé értem meg hallottam a zenét.~MAMA MAMA~ gondoltam még gyakorol a nem sokára debütáló csapatuk.Tovább mentem és meg álltam az ajtó előtt.

-Eunhee!fogta meg a vállam egy kedves férfi nem lehetett nagyon idős

-Jó napot!hajoltam meg

-Dong Seokhyun én vagyok vagyis majd remélhetőleg leszek a menedzseretek!mutatkozott be

-Örülök a találkozásnak!mosolyogtam

-Menyünk be!nyitott be az ajtón.

-Nem fogunk zavarni?kérdeztem

-Nem!meg látod nagyon rendesek a srácok,ne lepődj meg 12-en vannak!mosolygott majd be tolt az ajtón.Be mentünk én csak álltam a 12 fiú táncol és énekel a sulis rendezvény óta nem láttam ilyet gondolkoztam el...

-Gyere üljünk le!húzott le egy kanapéra

-Nagyon ügyesek!böktem a fejemmel a fiúk felé

-Bizony rettentő sok tehetség szorult beléjük!helyeselt

-Mi a nevük?kérdezősködtem

-Az ott Suho,Kai,Sehun,Tao,Chen,Luhan,Chanyeol,Baekhyun,Lay,Xiumin,D.O és ő ott...

-Nem a csapat nevük!vágtam közbe

-EXO,de két részre lesznek osztva M és K.magyarázta

-He?néztem rá

-Az egyik felük Kínába fog tevékenykedni a másik pedig itthon.nagyon ismerős volt ez a szituáció mintha hallottam volna már róla

-Áh minden világos!bólogattam a zene is le állt

-Srácok!állt fel és szólt oda nekik Seokhyun 

-Oppa mit csinálsz!húztam meg a kezét

-Be mutatlak!mosolygott a fiúk felénk kapták fejüket és ránk figyeltek

-Ő itt az új gyakornok EunHee nagyon tehetséges leányzó.fényezett

-Ugyan!legyintettem-Örülök,hogy találkoztunk!hajoltam meg majd lassan fel néztem a fiúkra egytől egyig végig mértem mind a 12-őt,az egyikükön meg akadt a szemem.Magas,szőke,jóképű...várjunk csak ez a kiállás ez a test fel építés..Baszus ő Kris...csaptam a homlokomra

-Sajnálom most mennem kell!mondtam majd ki futottam a teremből

-Eunhee!szólt utánam Seokhyun de meg sem hallottam csak mentem lefele a lépcsőn...

22.

YooJoon segített össze pakolni egy két ruhámat és az ágyneműmet hagytam elő.Úgy döntöttünk,hogy SooJi-t hagyjuk turbékolni és elmegyünk YooJoon-hoz úgy is az elkövetkező időbe kevés időnk lesz egymásra.Hamar meg is érkeztünk,fel mentünk be ültünk a kanapéra tévézni oda bújtam YooJoon-hoz amit mosolyogva fogadott.

-EunHee kérdezhetek valamit?nézett rám

-Persze!emeltem fel a fejem,hogy egy szintbe legyen a szemünk

-Kris iránt te mit érzel?kérdezte kicsit meg lepett a kérdése,hogy őszinte legyek el kellet rajta gondolkodnom,hogy mit is mondjak a helyes válasz az lenne,hogy semmit,de ez nem így van,de nem is vagyok belé szerelmes,hiányt érzek ha egyedül vagyok és akkor örülnék ha Kris ott lenne mellettem...

-Hmm?szakított félbe Yoojoon

-Barátok vagyunk!feleltem egyszerűen

-Nem ezt kérdeztem!Együtt voltatok úgy?kérdezte

-Kedvelem Krist és nem feküdtem le vele,ha erre vagy kíváncsi,de ezt miért kérdezed?kérdeztem gyanakvóan

-Csak kíváncsi voltam,hogy...

-Ja kíváncsi inkább úgy mondanám,hogy nem bízol bennem igaz?kérdeztem gyanakvóan

-Nem,mármint nem az,hogy nem...

-Igen csak egyszerűen nem értem én!álltam fel

-EunHee ne,hogy el menj!állt fel ő is

-Mert?Én bízok benned,de te ahogy látom nem és nem tudom miért nem.

-Ha vissza ülsz akkor el mondom!meg fogta a kezem és le húzott magával szembe a kanapéra

-Hallgatlak!néztem rá

-Nem az,hogy nem bízok benned csak félek,hogy ha Kris ismét fel bukkan akkor elhagysz érte és én nem akarlak vele látni.sóhajtott-Azt a múltkori szájra puszit is fájt látnom...

-YooJoon Kirs-el kiskorunk óta ismerjük egymást és jó pár éve nem láttuk egymást és mind ketten meg változtunk és tudod ő férfi lett én meg nő szerintem nem kell tovább mondanom...mosolyodtam el

-Ezt meg értem,de ígérd meg,hogy nem mész vissza hozzá.nézett rám komolyan

-Rendben!bólintottam kételkedek magamban...

 -Köszönöm!közelebb hajolt és lágy csókot lehelt a számra amit viszonoztam

-Amúgy beszéltem apáddal!szakad el tőlem

-Elrontod a pillanatot.komolyodtam el -És mitől?

-Rólunk.mondta nyugodtan

-Meg örültél?

-Ne aggódj az áldását adta ránk,csak egy fel tétele volt,hogy nem állok a karriered útjába és segítek neked.mondta

-Ez érthető!mosolyogtam 

-Remélem így is elegendő időt tudunk együtt tölteni!monda aranyosan

-Ezt én is remélem!húztam magamhoz

-Itt alszol?kérdezte

-Jó ötlet!pusziltam meg

-Akkor ma el megyünk vacsorázni!pattant fel

-YooJoon semmi normális ruhám nincs itt.néztem végig magamon

-Akkor rendelünk!

-Tökéletes megoldás!

Rendeltünk,meg vacsoráztunk,le fürödtünk külön-külön YooJoon adott egy pólót és egy bokszert amiben tudok aludni majd' be bújtunk az ágyba.Egy utolsó jó éjt csókot adtunk egymásnak és YooJoon védelmező karjai közt álomba merültem.

21.

Egy hét eltelt mióta találkoztam a apámmal és hogy YooJoon-ra bízta a fel készítésem ami nagyon jól telt sokat voltunk együtt és rengeteg mindent meg tanított.SooJi kicsit meg sértődött,hogy már is felvételizek ahogy ő mondta "el sem kezdődött a nyár,de már gyakornok akarok lenni".Tudta,hogy ha fel vesznek előbb vagy utóbb el kell költöznöm,de ha őt is fel veszik neki is le kell..na de mindegy ezen még rá érünk gondolkodni az sem biztos,hogy ma sikerül felvételt nyernem.Fél nyolcra mentem az SM épületébe,nem akartam el késni.A portás el igazított a tánc teremig ahol a felvételi lesz,fel mentem és meglepetésemre rajtam kívül már vagy 10 ott ácsorogtak.Lassan közeledtünk a 8 óra felé,még többen lettünk,de nem beszélgettem senkivel,a lépéseimet és a dalszöveget átvettem jó párszor a fejembe.Park EunHee~szólítottak meglepődtem,hogy pont engem elsőnek.Vettem egy nagy levegőt és be mentem 3 ember ült egy asztal mögött egy nő aki kedvesen mosolygott és 2 férfi akik kicsit szigorúan néztek.

-Jó napot kívánok Park EunHee vagyok 18 éves,táncolni és énekelni fogok!hajoltam meg

-Kezdjük!mondta kedvesen a nő és ki nyújtott felém egy mikrofont el vettem majd' vissza sétáltam a terem közepére.A zene el indult és ahogy el indult el feledkeztem mindenről és mindenkiről,énekeltem minden erőmet bele vittem.

-Nagyszerű!mondta sz idősebbik férfi ahogy be fejeztem

-Most nézzük a táncot!mondta a nő

El indult egy hip-hop szám most is meg tettem a tőlem telhetőt,lihegve álltam előttük.

-Köszönjük még a ami nap folyamán értesítjük!mondta a nő majd bólintott a fejével ezt nem tudtam mire vélni csak vissza mosolyogtam.

-Köszönöm!hajoltam meg majd ki mentem.

Fel vettem a táskám és indultam ki az épületből,egyből apámat hívtam.

-Szia voltam felvételezni szerintem jól sikerült azt mondták,hogy még ma vissza hívnak.hadartam a telefonba

-Szia kicsim örülök!

-Na nem is zavarlak tov...

-EunHee szeretnék kérdezni valamit.vágott a szavamba

-Hallgatlak.

-YooJoon és te akarok kérdezni van köztetek valami?kérdezte

-Van!feleltem

-És mi?

-Apa egy lány és egy fiú között mi lehet?

-Óh értem erről még beszélünk!

-Remek!szia!tettem le-Ez a pletykás YooJoon minek mondta apának?!mérgelődtem és haza indultam már majd nem otthon voltam mikor jött az sms-s."1 óra" írta SooJi.-Persze!még mit nem,az az én lakásom menjenek el ha valamit akarnak egymással.háborogtam és gyorsabbra vettem a lépteimet és haza mentem.Gyors voltam még az ajtóba nem tette bele SooJi a kulcsot így be jutottam.

-Sziasztok!köszöntem nekik oda a kanapéra

-Hát te?kérdezte SooJi

-Ő itt lakom?néztem rá

-Nem kaptad meg az sms-t?esett kétségbe

-De!mosolyogtam

-És akkor?

-SooJi itt lakom oldjátok meg máshol a kis akciótokat.mondtam gúnyosan

-Hogy te milyen vagy!háborodott fel de mikor válaszoltam volna meg csörrent a telefonom gyorsan fel vettem

-Igen?

-Ó ez remek köszönöm,rendben értettem akkor a hétfőn rendben köszönöm!tettem le

-Na akkor kezdek is pakolni!mosolyogtam SooJi-ra 

-Mi miért?nézett rám nagy szemekkel

-Fel vettek gyakornoknak és már most be kell költöznöm a kollégiumba vagyis hétfőn szóval utána azt csinálsz azaz csináltok itt amit akartok!ott hagytam őket és be mentem a szobámba.

-Apa felvettek!kiabáltam a telefonba

-Örülök!na de kicsim dolgom van!

-Oké szia!köszöntem el. egyből YooJoon-t tárcsáztam

-Szia képzeld el fel vettek és hétfőn költözök a kollégiumba.megéltem neki boldogan

-Szia ügyes vagy kell segíteni pakolni?kérdezte

-Ha ráérsz el ugorhatnál pár dobozért.

-Rendben,akkor nem sokára ott vagyok!tette le

20.

Egy órát ücsörögtem még az étteremben elbeszélgettem anyuval,hogy ő mit gondol a dolgokról,szerette volna még ha tovább tanulok,de meg győztem avval,hogy gyakornoki létem alatt is tudok majd tanulni.Összeszedtem magam és haza indultam,nagyon bíztam benne,hogy SooJi végzett a "dolgával".Épp az ajtót próbáltam ki nyitni,de az istenért sem sikerült,gondoltam SooJi direkt bent,hagyta a zárba a kulcsot,hogy véletlenül se törjek rájuk.Így le ültem az ajtó elé és neki támaszkodtam és így vártam a bejutásomra.
Eltelt fél óra,de még mindig semmi,több mint valószínű,hogy az akció után be aludtak.
-Csak nem ki raktak?kérdezte egy ismerős hang
-De valami olyasmi!nevettem De te mit keresel itt?néztem nagy szemekkel YooJoon-ra
-Apád küldött,hogy beszéljük meg a felkészítésedet.
-Áh az rá ért volna holnap is!keltem fel
-Mikor jutunk be?nézett az ajtóra
-Jó kérdés egy óráról volt szó de lassan 2 óra telt el!nyavalyogtam
-Akkor menyünk hozzám!vetette fel boldogan az ötletét
-Legyen!kis hezitálás után rá bólintottam.Le mentünk és be szálltunk az autóba és el furikáztunk YooJoon-hoz.Ki szálltunk egy nagyon szép tömb házban lakott,a miénkhez képest ez egy palota.
-Na gyere!kezét a vállamra rakta és így mentünk a lifthez szóltam hozzá egészen addig amíg a lakásban nem voltunk
-Azta milyen szép ez a lakás!tátottam el a számat
-Köszönöm!mosolygott Nem kérsz inni vagy esetleg nem vagy éhes?kérdezősködött
-Nem köszönöm!tényleg nem voltam éhes se szomjas
-Rendben akkor gyere üljünk le beszélgetni!megfogta a csuklóm és a nappaliba húzott majd' le ültünk a kanapéra
-Hallgatlak!figyeltem rá
-Ugye már teljesen vége a sulinak?
-Igen!bólintottam
-És ugyebár pénteken lesz a felvételi ami azt jelenti,hogy a tánc részre neked kell egyedül fel készülni,de az ének része az én feladatom akkor mai napot le számítva minden nap jönnöd kell ide!magyarázott lelkesen
-Ide?néztem rá
-Igen van egy kisebb stúdióm,gyere meg mutatom.húzott fel a kanapéról
-Ez nagyon tetszik!mentem beljebb a kis szobába
-Örülök én is itt szoktam készülni.mosolygott
-Kellemes és meg nyugtató itt lenni.fordultam felé
-EunHee?jött közelebb
-Hmm?néztem egyenesen a szemébe
-Át gondoltam amit mondtál és arra jutottam,hogy nem érdekel az,hogy híres vagyok ettől meg foglak védeni és amennyit csak tudok törődni fogok veled,szeretnélek téged boldogan látni és szeretném ha velem lennél boldog.ölelt meg,örültem,hogy mégis számítok neki,ölelését viszonoztam így álltunk egy darabig majd el távolodott tőlem
-És most mi lesz?néztem rá nagy szemekkel
-Leszel a barátnőm?kérdezte kicsit félve
-Igen!Csak egyre kérlek...hallgattam el
-Mire?nézett rám
-Ne keljen csalódnom benned!
-Nem fogsz!lassan közelített és egy apró puszit lehelt ajkamra majd' szorosan meg ölelt.
-Lassan mennem kellene!szakadtam el tőle
-Gyere haza viszlek!össze kulcsolta újait újaimmal és így mentünk egészen az autóig.

19.

Igen megint el telt egy hét vége a sulinak jöhet a nyár,gondoltam én de ahogy ki léptünk SooJi-val az iskola kapuján apám rögtön hívott,hogy menyek az éterembe mert beszélni akar velem.Sejtettem,hogy a jelentkezésemhez lesz köze a beszélgetésünknek.El köszöntem SooJi-tól aki haza ment én meg egyből az étterembe.Gyorsan oda is értem,de bár később jöttem volna mivel apám és a Tritops-os srácok épp ebédeltek nem nagyon volt kedvem jó pofizni velük főleg nem YooJoon-al így csak oda köszöntem és mentem anyámhoz.
-Szia anya!öleltem meg
-Jaj kislányom de rég láttalak!monda aranyosa
-Anya csak 2 hete nem lakok otthon!mosolyogtam rá
-Örülök,hogy jól sikerült a bizonyítványod büszkék vagyunk rád!veregette meg a hátam ami nagyon jó esett mármint nem a veregetése hanem a szavai.
-EunHee!szólt apám
-Jövök!indultam meg
-Ülj le van egy kis meg beszélni valóm a fiúkkal aztán rátérek a te dolgodra is.mondta kedvesen
-Inkább át ülök oda semmi közöm az ő dolgaikhoz.kicsit nagyom hangsúlyt fektettem a "semmi közöm"jelzőre ami YooJoon-is fel tűnt ezért el nézett más fele
-Nyugodtan ülj lehúzta ki a széket apám hát remek pont YooJoon-al szembe kerültem.Nem figyeltem apámra nem is érdekelt nagyon mit beszél a fiúkkal.Gondolataim teljesen máshol jártak,hol Kris re gondoltam hol pedig a velem szembe ülő személyre akit szemem sarkából néha néha meg néztem,amit észre is vett és el mosolyodott,de nem adtam meg neki azt az örömöt,hogy vissza mosolyogjak.meg szólalt a telefonom
-Szia Kris!vettem fel boldogan egyből asz összes szem rám szegeződött az asztalnál
-Bocsi!húztam össze magam és fel akartam kelni de apám vissza húzott csak meg rántottam a vállam és Kris re koncentráltam
-Hogy vagy?kérdeztem kedvesen YooJoon elég szúrósan nézett rám apám meg hallgatózott mellettem
-Rendben akkor holnap!Nekem is hi..akarom mondani te is és légy jó!Szia tettem le a telefont!
-Ki volt az?kérdezte rögtön apám
-Egy régi ismerősöm lehet,hogy te is emlékszel még rá,Kris!?néztem rá YooJoon kezdett feszülte lenni szinte éreztem pillantásán
-Az a Kris? kérdezett vissza
-Igen!mosolyogtam
-Mi van avval a zsivánnyal?lett izgatott
-Meg van,képzeld gyakornok!meséltem büszkén
-Az remek és hol?
-Nem tudom még nem kérdeztem!de hülye vagyok ezt tényleg meg sem kérdeztem még-gondoltam
-Na akkor épp témánál vagyunk!csapta össze tenyerét apám
-Gondoltam,hogy erről lesz szó!mosolyogtam
-Akarsz felvételezni vagy nem?tette fel a kérdést
-Na ez meg milyen kérdés?Persze,hogy akarok!Apa mit csináltál?néztem rá gyanúsan a fiúk kuncogni kezdtek arc kifejezésemen
-Akkor egy hét múlva reggel 8-re az SM-ben kell lenned és felvételezned kell!mondta büszkén
-Ez remek!csaptam össze a tenyerem!DE,Apa,de ha meg tudom,hogy miattad vettek fel akkor esküszöm nem állok énekesnek vagy bárminek aminek köze van a zenéhez!néztem rá komolyan
-Ígérem,hogy innentől le veszem a kezem erről az ügyről!emelte fel megadóan a kezét
-Köszönöm!öleltem meg
-DE!
-Ajaj!néztem rá
-YooJoon fog fel készíteni!mosolygott a fiúra
-Remek!mosolyogtam YooJoon-ra amin látszólag meg lepődött,most nem számított mi volt köztünk örültem,hogy már felvételezhetek.
-Én megyek is SooJi egyedül van otthon ahogy ezt ki mondtam rezgett a telefonom.Egy sms-t kaptam SooJi-tól"Egy óra múlva gyere haza!" szöveggel egyből le esett...
-Azaz még nem megyek haza!ültem vissza
-De nekem mennem kell állt fel apám az asztaltól a fiúk is meg indultak
-Rendben!intettem majd' el hagyták az éttermet.Boldog voltam rettentő boldog,hogy végre sikerülhet meg valósítanom az álmaimat...

18.

Egy hét telt el mióta Kris-el végleg "szakítottunk" ha nevezhetjük ezt szakításnak.Minden nap írt sms-t vagy fel hívott ami nagyon jó esett.YooJoon elvileg meg jött Japánból de nem keresett  így úgy gondoltam talán meg gondolta magát vagy talált egy érettebb nőt.De nem is foglalkoztam vele hisz ez a hét volt az utolsó javítási esélyük a suliba.Sokat tanultam és rengeteget énekeltem és táncoltam.Hisz tegnap volt a záró vizsgának,minden tantárgyból és ebbe bele tartozott a tánc és az éneklés is.Sikeresen át mentünk SooJi-val mindegyik vizsgán így ha el kezdődik a nyári szünet már felvételezhetünk is.
Az utolsó hétre programokat szervezett az iskola a diákok adtak műsorokat egymásnak és így meg mutathatjuk,hogy ki mit tud.SooJi be mutatta a barátját akit WonMin-nek hívtak, rettentő kedves és aranyos srác volt,teljesen össze illettek SooJi-val a fiú már gyakornok volt a TS-nél.Sok időt töltöttek együtt,így sokszor voltam egyedül,akárcsak ma is.
El foglaltam magam készülgettem a műsoromra amit a suliban fogok adni.Jól le fárasztottam magam a táncolással ezért el mentem fürdeni,hogy fel frissüljek.Épp a szobámba öltöztem,mikor csöngettek gyorsan fel öltöztem.
-Szia!köszönőt nagy mosollyal az arcán Kris
-Hát te?lepődtem meg
-Van egy kis szabad időm így eljöttem,be mehetek?
-persze gyere!nyitottam ki jobban az ajtót
-Na és milyen a gyakornoki élet?huppantunk le a kanapéra
-Nehéz,de meg érni csinálni!biztatott
-Van már ki látásba valami?néztem rá
-Elvileg van,12-en leszünk akarom mondani vagyunk és így fogunk debütálni elvileg.vakarta meg a fejét
-Na ez tök jó!örültem meg
-Jah!helyeselt nem túl lelkesen
-Na mi nyomja a lelked?váltottam komolyra
-Hiányzol!halvány mosolyjelent meg az arcán
-Jaj gyere ide!öleltem meg jól esett ezt hallani és még jobb,hogy ő mondta
-Örülök,hogy vagy nekem!puszilta meg az szám szélét
-Kris!
-Jó-jó tudom!emelte magasba a kezét meg adóan
-Ez a barátság dolog nehéz mi?nevettem ki
-Ez nem vicces!lökött meg
-Eddig nem volt ez probléma,idővel meg szokjuk!kezem a vállán pihentettem,ekkor Kris szorosan meg ölelt megint.nem szóltam rá csak kuncogtam a nyakába.
-Mennem kell!szakadt el tőlem
-Már is?bigyeztettem le a számat,indultunk meg az ajtóhoz
-De majd jövök ám!mondta az ajtóban állva
-Ebbe biztos voltam!mosolyogtam rá
-Jó legyél vigyázz magadra!ölelt meg
-Te is!és barátkozz meg a barátság szóval.súgtam a fülébe
-Akkor ez még belefér.nyomott egy puszit a számra,de nem egy rövidet hagyta,hogy szokjam.A vér meg állt bennem annyira meg lepődtem mikor meg láttam YooJoon-t Kris mögött.Épp ekkor szakad el Kris a számtól.
-Úgy látom rosszkor jöttem.szólt oda YooJoon
-Te vagy YooJoon ügye?kérdezte Kris YooJoon csak bólintott
-Örültem,de én már megyek is EunHee jó legyél majd hívlak!ezzel el is ment Kris
-Látom döntöttél!jött közelebb YooJoon
-Nem értesz semmit!mentem be az ajtón YooJoon jött utánam
-Akkor magyarázd el.
-Minek?kérdeztem unottan és le ültem a kanapéra
-Már megint ilyen vagy velem.ült mellém
-Én ezen nem csodálkoznék a helyedben.meg fogtam a távirányítót és be kapcsoltam a tévét
-EunHee mi a bajod?kérdezte
-Te!nem néztem rá csak a tévét bámultam
-Ezt nem értem!
-Te semmit sem tudsz Te semmit sem értesz,de mért is csodálkozom ezen?!Te mondta,hogy válasszak 2 napon belül ügye?Aztán eltelt a 2nap színedet sem láttam,egy sms-t sem voltál képes írni.Eltudom képzelni mennyire számíthatok neked.De tudod mit hagyjuk ezt az egészet.Nem kell nekem senki,tökéletesen meg vagyok én egyedül amúgy is Idol vagy így kevés időd lenne rám csak kolonc lennék a nyakadon.Ha érdekel Kris-el "szakítottunk",de jóban maradtunk és amit láttál az az,hogy Kris még barátkozik a barátság állapotával.higgadt maradtam végig és egyszer sem néztem rá
-Most már értesz mindent?ezúttal rá néztem és egy csodálkozó YooJoon-al találtam szembe magamat
-Igen most már minden világos!bólintott
-Remek akkor mehetsz is!álltam fel és az ajtóhoz mentem és ki nyitottam
-Most komolyan?jött utánam
-Halál komolyan!mutattam ki felé
-De..
-A-a ne mondj semmit,majd' ha átgondoltad a dolgaidat akkor keress.szakítottam félbe
-Rendben!nyomott egy puszit az arcomra majd el ment.Be csuktam az ajtót és a szobámba vettem az irányt.Le dőltem az ágyra és a könnyeim kezdtek potyogni.-Tudtam,hogy jól döntöttem,hogy el mondtam neki mindent,de..de nincs de így volt jó.EunHee megint egyedül maradtál!szipogtam.A sírásom el állt és el nyomott az álom...

17.

Már lassan öt óra,de Kris még nem jött.Nem hívtam fel nem akartam rámenős lenne,ha nem akar nem jön nem tudok vele mit csinálni.
-Na nem jön a herceged?kérdezte SooJi
-Nem a hercegem és fogalmam sincs,hogy jön-e.feküdtem el a kanapén
-Én most el megyek,randim van ne várj meg mert lehet,hogy nem jövök haza!ezzel el is ment a fürdőbe
-Hé várj már!Ki az az ember?Ismerem?álltam a fürdő szoba ajtóba
-EunHee idővel meg tudod!kiabálta ki
-Kösz!ahogy ki mondtam csöngettek is oda siettem az ajtóhoz és ki nyitottam.
-Ne haragudj,de rengeteg dolgom volt.jött beljebb Kris
-Ugyan,semmiség!simogattam meg a hátát ahogy ment előttem a nappali felé
-Hogy-hogy haza jöttél a suliból előbb?ült le a kanapéra
-Mindjárt meg látod!mosolyogtam
-Van itt valaki?állt fel és gyanakvóan nézett rám
-Bizony,hogy van nem is akár ki!bólogattam hevesen
-Ügye nem valami fiú?kérdezte éreztem,hogy kezd ideges lenni
-Minek nekem másik fiú mikor itt vagy te?nyomtam egy puszit a szájára
-Remélem!ölelt meg ekkor egy köhintés hallottunk
-Kris miatta vagyok itthon!fordultam SooJi felé
-Ej ha Kris de ki férfiasodtál!jött közelebb SooJi
-Te meg ki nőiesedtél!dicsérte meg Kris SooJit
-Na örülök,hogy találkoztunk ennyi idő után,de nem szeretném meg váratni a barátomat!Jók legyetek!avval ki is surrant a lakásból
-Hé várj a barátodat azt..áh mindegy.huppantam le a kanapéra
-EunHee szeretnék veled beszélni.vált komollyá Kris hangja majd le ült mellém,szembe fordultam vele
-Hallgatlak!mosolyogtam rá
 -Hol is kezdjem?! vakarta meg a fejét
-Az elején?
-Rendben!Remélem meg érted a döntésem,azért jöttem vissza Koreába mert felvételeztem az SM-hez és fel vettek,ez is a késéseimnek az oka mert rengeteget gyakorolunk és már a fiúkkal élünk együtt a dormban.Alig van időm magamra és rád is.Így szeretném mielőtt nem szeretünk túlzottan egymásba,de jobb lesz ha ezt a kapcsolatot csak baráti szinten folytatjuk tovább!
Ahogy elértek a tudatomig szavai,egyszerre örültem és szomorú is voltam.Örültem annak,hogy fel vették és,hogy híres lesz...annak is örültem,hogy barátok maradunk.DE szomorú voltam,hogy ez a kapcsolatunk rovására ment.Tudom ez a barátság soha nem lesz olyan mint volt,nehéz lesz meg szoknom újra,hogy csak egy ölelés és kész..de tudom,hogy miattam meg tudom tenni..!Ki fújtam magam majd mélyen a szemébe néztem.
-Kris elmondhatatlanul büszke vagyok rád!ugrottam a nyakába
-EunHee!szólt rám aranyosan
-Jaj tudom tudom barátok vagyunk tudom!engedtem el,de nem engette,hogy el húzódjak tőle
-Ez lesz az utolsó!ajkait ajkamra nyomta és csókolni kezdte,lassan faltuk egymás ajkait majd'kris bekérezkedett nyelvével a számba.Amit nem utasítottam vissza,kezem át fontam nyakán és közelebb vontam magamhoz.Kezdett el fajulni az búcsú csók,ezt mind ketten észre vettük,de nem álltunk le.Kris az ölébe húzott és hevesebben kezdett csókolni,kezei meg indultak oldalamon.
-Kris ne!szakítottam meg a csókot majd' ki szálltam öléből
-Ne haragudj!nyomott egy puszit a homlokomra
-Semmi gond!Úgyis ez volt az utolsó!mosolyogtam
-Na de nekem mennem kell vissza.Majd hívlak!ki kísértem 
-Lény jó és nagyon vigyázz magadra!öleltem meg
-Te is,és vigyázz a fiúkkal!lopott egy utolsó puszi a számról majd elment.
Be csuktam magam mögött az ajtót és vissza sétáltam a kanapéhoz
-Elment el engedtem,szeretem,De jobb lesz ez így mindkettőnknek...vagy nem?!Nem így terveztem ezt az egészt,de hát az élet egy nagy játék.Végül is aki nem mer az nem nyer!Ügye YooJoon?!mosolyodtam el mikor eszembe jutott utolsó kérése, hogy gondoljam át...,de most meg látjuk,hogy tényleg engem akar-e....

16.

-Na akkor mi is lesz?nézett rám nagy szemekkel barátnőm
-Szerinted tudom?kérdeztem vissza
-Nehéz helyzetben vagy!mosolygott
-SooJi ezt viszont tudom!
-Kris-el ma találkozol?
-Igen 3-ra jön a suli elé!Baszki a suli elé én meg itthon vagyok!csaptam a homlokomra
-Írj neki sms-t!adta az ötletet
-És mégis mit mondok neki?Áh figyel Kris eljöttem a suliból mert YooJoon velem akart lenni és itthon vagyok?!komolyodtam el
-Te hülye,mond vagyis írd neki,hogy haza jöttem és ezért jöttél el a suliból!okoskodott
-Áh zseni vagy!ütögettem meg a vállát majd elő kaptam a telefonom és pötyögni kezdtem "Szia,nem vagyok suliba hozzám gyere én már itthon vagyok."és elküldtem
-Kész és most mesélj milyen volt a kis kiruccanás?feküdtem el SooJi ágyán
-Nagyon jó volt,de hiányoztál!mosolygott
-Te is!És a lakás,hogy tetszik?
-Én választottam!
-Gondolhattam volna,hogy apáink ilyet nem találtak volna!nevettem
-És mi van a suliba?
-Szerinted?Minden ugyan olyan U.N.A.L.M.A.S!de az a jó,hogy már csak 2hét és vége!mosolyogtam
-És jelentkezel valahova gyakornoknak?kérdezte barátnőm
-Úgy gondolom,hogy nincs más választásom tudod milyen apám!És te?
-Még szép,hogy jelentkezek!mondta büszkén
-És hova?
-Apám azt mondta,hogy a JYP,vagy a YG az esélyes számomra!
-Azta nem semmi!bólogattam
-És te mire gondoltál?kérdezte
-Én először az SM-re gondoltam aztán Cube-ra,mindkét helyre el megyek és majd meg látjuk mi lesz!mosolyogtam
-Rendelni kéne valami kaját nem?nézetett rám
-De mit szeretnél enni?kérdeztem vissza és fel tápászkodtam az ágyáról
-Kínait!pattant fel
-Oké!bólintottam majd tárcsáztam...Az ételt fél órán belül ki is szállították majd jó ízűen meg ettük és közben mindről és mindenkiről el beszélgettünk!Végre vissza kaptam a barátnőmet és most már elkezdhetjük azt a jövőt fel építeni amit meg álmodtunk!

15.

Gyorsan fel pattantam és ajtót nyitottam.A meg döbbentségtől köpni nyelni nemtudtam,mikor meg láttam SooJi-t az ajtóba.

-Meg jöttem!ugrott a nyakamba

-Hát te?mentünk beljebb

-Apuék már most Japánba költöznek és én a közelébe sem akartam menni így haza jöttem!mosolyogva mesélte

-Örülök neked!öleltem meg

-Oh de látom vendéged van!bólintott YooJoon felé a kanapén

-Igen!YooJoon ide jönnél kicsit?!kértem nagy mosollyal az arcán oda ballagott hozzánk

-SooJi ő YooJoon a Tritops énekese és az én ének tanárom!mutattam be 

-Örülök a találkozásnak már rengeteget hallottam rólad.hajolt meg SooJi

-Oh remélem csak jót!mosolygott YooJoon

-EunHee rengeteget mesét már ró..

-SooJi gyere meg mutatom a szobádat.szakítottam félbe mielőtt még el kotyog valamit és a szobája felé húztam

-Ez az!nyitottam be a szobájába 

-Amúgy te mért nem vagy iskolába?

-Mert YooJoon el kért az iskolából.vakartam meg a fejem

-Eunhee csak nincs közte...

-Nem nincs.szakítottam félbe..-nekem van barátom!jelentettem ki

-Oh tényleg és ki?nézett rám érdeklődően

-Emlékszel még Kris-re?

-Aszt hiszem igen!bólintott

-Vele találkoztam egy buliba és feljöttünk ide beszélgetni és hát összejöttünk!

meséltem büszkén

-Na gratulálok.mosolygott-De nem úgy olt,hogy YooJoon lesz az akivel...

-De de úgy volt örültem is volna neki,csak tudod elment japánba egy szó nélkül,jó tudom nem voltunk együtt meg semmi de rosszul esett,hogy még nem is hívott és még egy sms-t sem küldött.Ezért is nem mondtam Kris-nek nemet,hisz tudod,hogy mindig is oda voltam érte,amúgy meg nagyon jó pasi lett belőle.meséltem a kis történetem..-Jaj YooJoon meg kint maradt,pakolj csak addig ki megyek hozzá.

-Oké meny csak!SooJi pakolt tovább én pedig ki léptem az ajtón és egy nem várt személybe botlottam

-EunHee!szólt a szobából SooJi

-Igen?néztem be

-Ezt az egészet gondold át még egyszer!nem nézett rám csak pakolt tovább

-Rendben!mosolyogtam bár nem látta majd a hallgatózó felé fordultam  

-Tudod a hallgatózás csúnya dolog!böktem a mell kasára és ki kerültem és a konyhába mentem

-Szóval ha szólok,hogy Japánba megyek akkor most nem lenne Kris igaz?jött utánam be állt elém esélyem nem volt ki kerülni

-Ezt nem tudom!néztem rá

-Akkor át gondolod ezt az egészet még egyszer?hajolt közelebb ismételten zavarba hozott

-Át!fordítottam el a fejem

-Remek!nyomott egy puszit a homlokomra

-EunHee én most 2 napra még Japánba megyek,addig gondolkodj és ha vissza jöttem mond el döntésedet.ölelt meg majd el váltunk és távozott,hogy SooJi-vel tudjak lenni.

14.

Ahogy be értem a terembe le ültem a helyemre és vártam,hogy csöngessenek be,ez hamar be is következett és a tanár úr is meg érkezett.
-EunHee kérlek menj a bejárathoz mert valaki vár.mondta a tanár úr.Nem kérdeztem semmit csak fel álltam és az iskola bejáratához mentem.
-YooJoon te meg mit keresel itt?néztem rá meg lepetten
-Elkértelek ma az iskolából,hogy velem lehess!mosolygott büszkén.Először fel sem fogtam a szavait csak ki léptem a kapun.Majd'el indultunk sétálni.
-És most hova megyünk?torpantam meg
-Meg mutathatnád az új lakásotokat.mosolygott kicsit húztam a számat  -Rendben!erőltettem egy mosolyt
-Akkor menyünk!az egyik kezét át vezette a vállamra el akartam távolodni tőle,hisz ott van Kris aki elvileg a barátom vagyis olyasmi.De evvel csak azt értem el,hogy még közelebb húzott magához és így sikerült zavarba hoznia.Amíg a lakásig tartottunk nem szóltunk egy szót sem egymáshoz csak egymás mellet sétáltunk.Mikor el értük a kaput el engedett,ki nyitottam a kaput és fel mentünk majd' be a lakásba.Le dobáltam a cuccaim a szobámba és vissza mentem a nappaliba majd YooJoon mellé huppantam a kanapéra.
-És mit szeretnél ma csinálni?fordultam felé
-Semmi mást csak veled lenni.mosolygott
-Szuper,akkor nézzünk valami filmet.pattantam fel mellőle,hogy ne lássa pirosodó arcomat.
-Valami akció?kérdezte
-Nem szeretem!vágtam rá majd meg néztem milyen filmek vannak a tokba és a választásom egy vígjáratra esett ami egy szerelmi szálon futott.Be raktam a a le játszóba és vissza kucorodtam a vendégem mellé.
-Nem bújsz ide.tárta szét a kezét  nem válaszoltam csak megráztam a fejem.
-Le állítanád kicsit?
-De hisz most kezdtük el,de legyen.meg állítottam és YooJoon-ra néztem
-Meg változtál!mondta kicsit szomorúan
-Hogy mi?Én miért?habogtam
-Nem úgy reagálsz a közelségemre amint régebben.
-Lehet,hogy te nem látod,de még mindig zavarba hozol.éreztem,hogy megint el pirulok ezért le fele néztem.Ekkor YooJoon az egyik kezével el tűrte a fülem mögé a hajam és arra kényszerített,hogy a szemébe nézzek.Elvesztem csillogó barna szemében,egyre közelebb hajolt és már csak arra eszméltem fel,hogy puha és meleg ajkai az enyémen vannak és lágyan csókolja azt viszonzásra várva ezt meg is kapta pár másodpercig mert Kris mosolygó arca be villant.
-Ezt nem szabad!toltam el
-Miért?nézett meglepetten
-Nekem van valakim.néztem el a tévé irányába
-És ki ez a valaki?nézett rám a csillogás el tűnt a szeméből
-Egy régi barát aki a barátom vagyis,nem..igen a barátom.habogtam
-Látom te sem vagy tisztába vele,hogy ki ő neked.mosolygott
-De de ő a barátom!vágtam rá
-Akkor teszek róla,hogy ne legyen az.hajolt közelebb már majdnem a szája számhoz ért ekkor csöngettek.

13.

Már jól bele merültem a tanulásba mikor meg szólalt a telefonom.Magán telefonszám~kicsit hezitáltam rajta,hogy fel vegyem-e,de a kíváncsiságom nem hagyott nyugodni.
-Igen?szóltam bele
-Szia baba!ahogy meg hallottam YooJoon hangját a szívem hevesen kezdett el verni.
-Szia!szóltam bele
-Minden rendben van?kérdezte
-Mint,ha érdekelne!válaszoltam unottan
-EunHee valami rosszat tettem?kérdezte meg lepve
-Oppa!csúszott ki a számon....szinte láttam,hogy fel csillannak a szemei..
-Tessék?kérdezte 
-Mért nem szóltál,hogy Japánba mész?
-Ne haragudj de most mennem kell!tette le
-Mi??Ne már!kiabáltam a süket telefonba teljesen fel zaklatott -mégis mi a jó istenért hívott ez engem?!De ennyi kész én be fejeztem evvel az emberrel,nem leszek a kis játékszere!háborogtam majd a könyveimet is be csaptam és az ágyra vetettem magam,meg püföltem a párnát ami most jelen pillanatban YooJoon-t jelképezte.A nagy verekedésbe bele fáradtam és oldalra fordultam és el aludtam.
Reggel a telefonom keltett fel,ki kászálódtam az ágyból és a fürdőbe indultam,meg mosakodtam,fogat mostam,majd enyhe sminket vittem fel utána szobámba mentem gyorsan fel öltöztem fel kaptam a táskám a vállamra és iskolába indultam.Be csuktam magam mögött az ajtót,de amit meg fordultam egy mellkasba ütköztem.
-YooJoon?! csak ennyit tudtam ki nyögni a meg lepettség miatt
-Szia!mosolygott rám
-Te meg mit keresel itt és honnan tudod,hogy itt lakom?kérdezősködtem
-Előbb jöttünk vissza,de csak 2 napot maradunk itthon a címedet apukád adta meg!egyre közelebb jött hozzám de amennyire tudtam hátráltam.Addig amíg az ajtónak nem ütközött a hátam.
-Most mennem kell e fogok késni!ki akartam előle térni,de nem engedett
-Valamit elfelejtettél!tartotta felém az arcét
-Mit?Talán pofont akarsz?néztem rá
-Pabo a puszimat kérem!mutatott az arcára
-Sajnos az nem jár,és most megyek!Szia!kicsit el löktem magamtól majd el siettem ki a házból.

Ahogy ki értem a lépcső házból megint bele ütköztem valakibe.De neki nagyon meg örültem.
-Jaj de sietős!fonta át karját a derekamon Kris
-El fogok késni!mosolyogtam rá
-Gyere el kísérlek!nyomott egy puszit a számra majd össze kulcsolta ujjainkat és így mentünk egészen az iskoláig.Majd egy gyors csókot váltottunk és meg beszéltük,hogy 3ra jön elém.Be siettem az iskolába és Kris is ment a dolgára.

12.

Kris úgy döntött el megy le tusol addig én tévéztem vagyis gondolkodtam.-Mi lesz ha nem tudok belé szeretni,hisz YooJoon-hoz jobban húz a szívem hiába ismerem alig akkor is van benne valami ami nem,hagy nyugodni.Jobb lesz meg várni a végét amíg nem jön vissza addig Kris-el sem megyek bele semmibe vagy már túlságosan is bele folytam volna?Sosem volt ilyen,hogy 2 fiúért húzott volna  a szívem...~
-Ma mi a terved?jött ki Kris a fürdőből és mellém ült a kanapén
-Nem is tudom,mi lenne ha nem csinálnánk semmit csak itthon maradnánk és filmeznénk?vetettem fel az ötletemet
-Nem kell tanulnod?nézett rám
-Majd délután tanulok!mosolyogtam rá
-Akkor benne vagyok el megyek fel öltözöm!ezzel ott is hagyott a kanapén
Ki ballagtam a konyhába ebédet készíteni,mivel a hűtő tömve volt mindenféle földi jóval így nem kellet boltba mennem.Neki álltam főzőcskézni Kris is ki jött segíteni így gyorsabban haladtunk.Tisztára olyan volt mint ha együtt laknánk nem volt frusztráló a jelenléte sőt annál inkább meg nyugodtam minél közelebb volt hozzám és ez az érzés aggasztott a legjobban.Gyorsan meg is voltunk a főzéssel le ültünk meg ebédeltünk majd le ültünk filmezni.Egy horror filmet kezdtünk,össze bújtunk mint a szerelmesek.Egyes ijesztőbb véresebb résznél szorosan bújtam Kris-hez.Jól esett a közelség,egyszer csak arra lettem figyelmes,hogy el vesztem az arcát bámultam centiről centire végig mértem,amit hamar ő is észre vett és hitelen felém fordult.Nem szólt semmit csak közeledett az arcával az arcom felé,már csak arra eszméltem fel,hogy az ajkaimra tapad.Ahogy észbe kaptam vissza csókoltam de nem mélyítettem el a csókot.
-El kellene mennem haza!szakadt el tőlem
-Rendben!bólintottam
-Te meg addig tanulj!utasított és az ajtó felé indult
-Értettem!mentem utána tisztelegtem amitől mosoly szökött az arcára
-Jól zárd be az ajtót és ne nyiss ajtót idegeneknek!mondta mint ha az apám lenne
-Nem vagyok már kislány!mosolyogtam
-Még szerencse!nyomott egy puszit a számra és el ment,be csuktam mögötte az ajtót és a szobámba mentem.Előszedtem a könyveimet és neki álltam tanulni.

11.

Előbb ébredtem,mint Kris ki hámoztam magam az öleléséből és a konyhába mentem.Töltöttem magamnak egy pohár vizet és le ültem az étkezőben az egyik székre.Gondolkoztam,hogy mire is véljem Kris tegnapi cselekedetét,hisz sosem tett ilyet évekkel ezelőtt,soha nem került hozzám ilyen közel,de ami a legfelkavaróbb az egészben az,hogy amikor meg láttam tegnap este valami el indult bennem így ,hogy most közelebb van mint valaha nem lnne szabad el engednem.
Meg amúgy is ki tudja,hogy JooYoon csak játszadozott-e velem vagy tényleg komolyan gondolta?!Az lesz a legjobb ha várok,hogy ebből a Kris-es dologból mi sül ki.~Felálltam a székről és neki álltam kávét csinálni magamnak és a vendégemnek.Épp a poharakat vettem ki a konyha szekrényből mikor két kar kígyózott át a derekamon reflex szerűen fordultam meg és szembe találtam magam Kris-el.Mélyen néztem szemébe ahogy ő az enyémbe,elmosolyodott.
-Jó reggelt!nyomott egy puszit a homlokomra
-Neked is!pirultam el
-Gondolom kérsz kávét,és ne meny messzire mert beszélnünk kell!tettem a komolyat
-Igen kérek!Előre félek!mosolyogva ült le asz asztalhoz.El készítettem a kávékat és le ültem mellé a székbe
-Akkor játszunk kérdezz felelek-et oké? néztem rá 
-Oké!bólintott
-Akkor mi volt az a tegnapi kis akciód?néztem rá sunyin
-Egy puszit nem tudok meg magyarázni és nem akartam egyedül aludni és...tolta közelebb a fejét a fejemhez....adok valamit amit utána meg tudok magyarázni mit szólsz?meg sem várta válaszom azonnal az ajkaimra tapadt és lágyan falta őket nem ellenkeztem vissza csókoltam neki.Lassan el mélyítette a csókot a nyakamat gyengéden húzta az övéhez.Lassan fel állt és engem is fel húzott a székről kezét a nyakamról végig le vezette csípőmig majd' még közelebb húzott magához.Kezeimet át fontam nyakán és így csókoltam tovább,nyelveink huncutul játszottak egymással.egyszer rá haraptam a nyelvére,ekkor be le mosolygott a csókunkba.Lassan el váltunk egymás ajkaitól és egymás szemében elvesztünk így álltunk jó pár percig.
-EunHee el sem tudod képzelni,hogy mennyire hiányoztál a 2 év alatt olyan barátom mint te még nem volt soha lány személyében.Amikor le szálltam a gépről első gondolatom te voltál és,hogy ha törik ha szakad akkor is meg talállak,de volt olyan szerencsém,hogy a buliba rád bukkantam és amikor meg láttalak fel erősödtek bennem a régi érzéseim.Ami több mint barátság volt ami mára már szerelemmé alakult át és az a tudat,hogy neked sem vagyok közönbös boldoggá tesz!nyomott egy jó nagy cuppanóst a homlokomra.Erre az érzelem zuhatagra egyáltalán nem voltam fel készülve főleg,hogy az az ember mondja ezt aki eddig elérhetetlen volt számomra aki csak barát volt most szerelmet vallott nekem.Mire fel dolgoztam az információkat amit rám zúdított a szemeim könnybe lábadtak.
-EunHee mondtam valami rosszat?ölelt meg
-N-Nem!nyögtem ki
-Csak olyan elképzelhetetlen ez az egész!motyogtam a nyakába
-Mi az,hogy szerettelek és még mindig szeretlek?tolt el magától,de csak annyira,hogy a szemebe tudjon nézni.
-Igen az,hogy szerettél és az,hogy szeretsz!válaszoltam
-De ha te nem így érzel akkor el fogadom.
-Kris adj egy kis időt nekem!Még nem tudom azt mondani,hogy szeretlek!
-Rendben várok!
-Köszönöm!nyomtam egy puszit a szájára amitől el mosolyodott.