Már lassan öt óra,de Kris még nem jött.Nem hívtam fel nem akartam rámenős lenne,ha nem akar nem jön nem tudok vele mit csinálni.
-Na nem jön a herceged?kérdezte SooJi
-Nem a hercegem és fogalmam sincs,hogy jön-e.feküdtem el a kanapén
-Én most el megyek,randim van ne várj meg mert lehet,hogy nem jövök haza!ezzel el is ment a fürdőbe
-Hé várj már!Ki az az ember?Ismerem?álltam a fürdő szoba ajtóba
-EunHee idővel meg tudod!kiabálta ki
-Kösz!ahogy ki mondtam csöngettek is oda siettem az ajtóhoz és ki nyitottam.
-Ne haragudj,de rengeteg dolgom volt.jött beljebb Kris
-Ugyan,semmiség!simogattam meg a hátát ahogy ment előttem a nappali felé
-Hogy-hogy haza jöttél a suliból előbb?ült le a kanapéra
-Mindjárt meg látod!mosolyogtam
-Van itt valaki?állt fel és gyanakvóan nézett rám
-Bizony,hogy van nem is akár ki!bólogattam hevesen
-Ügye nem valami fiú?kérdezte éreztem,hogy kezd ideges lenni
-Minek nekem másik fiú mikor itt vagy te?nyomtam egy puszit a szájára
-Remélem!ölelt meg ekkor egy köhintés hallottunk
-Kris miatta vagyok itthon!fordultam SooJi felé
-Ej ha Kris de ki férfiasodtál!jött közelebb SooJi
-Te meg ki nőiesedtél!dicsérte meg Kris SooJit
-Na örülök,hogy találkoztunk ennyi idő után,de nem szeretném meg váratni a barátomat!Jók legyetek!avval ki is surrant a lakásból
-Hé várj a barátodat azt..áh mindegy.huppantam le a kanapéra
-EunHee szeretnék veled beszélni.vált komollyá Kris hangja majd le ült mellém,szembe fordultam vele
-Hallgatlak!mosolyogtam rá
-Hol is kezdjem?! vakarta meg a fejét
-Az elején?
-Rendben!Remélem meg érted a döntésem,azért jöttem vissza Koreába mert felvételeztem az SM-hez és fel vettek,ez is a késéseimnek az oka mert rengeteget gyakorolunk és már a fiúkkal élünk együtt a dormban.Alig van időm magamra és rád is.Így szeretném mielőtt nem szeretünk túlzottan egymásba,de jobb lesz ha ezt a kapcsolatot csak baráti szinten folytatjuk tovább!
Ahogy elértek a tudatomig szavai,egyszerre örültem és szomorú is voltam.Örültem annak,hogy fel vették és,hogy híres lesz...annak is örültem,hogy barátok maradunk.DE szomorú voltam,hogy ez a kapcsolatunk rovására ment.Tudom ez a barátság soha nem lesz olyan mint volt,nehéz lesz meg szoknom újra,hogy csak egy ölelés és kész..de tudom,hogy miattam meg tudom tenni..!Ki fújtam magam majd mélyen a szemébe néztem.
-Kris elmondhatatlanul büszke vagyok rád!ugrottam a nyakába
-EunHee!szólt rám aranyosan
-Jaj tudom tudom barátok vagyunk tudom!engedtem el,de nem engette,hogy el húzódjak tőle
-Ez lesz az utolsó!ajkait ajkamra nyomta és csókolni kezdte,lassan faltuk egymás ajkait majd'kris bekérezkedett nyelvével a számba.Amit nem utasítottam vissza,kezem át fontam nyakán és közelebb vontam magamhoz.Kezdett el fajulni az búcsú csók,ezt mind ketten észre vettük,de nem álltunk le.Kris az ölébe húzott és hevesebben kezdett csókolni,kezei meg indultak oldalamon.
-Kris ne!szakítottam meg a csókot majd' ki szálltam öléből
-Ne haragudj!nyomott egy puszit a homlokomra
-Semmi gond!Úgyis ez volt az utolsó!mosolyogtam
-Na de nekem mennem kell vissza.Majd hívlak!ki kísértem
-Lény jó és nagyon vigyázz magadra!öleltem meg
-Te is,és vigyázz a fiúkkal!lopott egy utolsó puszi a számról majd elment.
Be csuktam magam mögött az ajtót és vissza sétáltam a kanapéhoz
-Elment el engedtem,szeretem,De jobb lesz ez így mindkettőnknek...vagy nem?!Nem így terveztem ezt az egészt,de hát az élet egy nagy játék.Végül is aki nem mer az nem nyer!Ügye YooJoon?!mosolyodtam el mikor eszembe jutott utolsó kérése, hogy gondoljam át...,de most meg látjuk,hogy tényleg engem akar-e....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése