Az utolsó hétre programokat szervezett az iskola a diákok adtak műsorokat egymásnak és így meg mutathatjuk,hogy ki mit tud.SooJi be mutatta a barátját akit WonMin-nek hívtak, rettentő kedves és aranyos srác volt,teljesen össze illettek SooJi-val a fiú már gyakornok volt a TS-nél.Sok időt töltöttek együtt,így sokszor voltam egyedül,akárcsak ma is.
El foglaltam magam készülgettem a műsoromra amit a suliban fogok adni.Jól le fárasztottam magam a táncolással ezért el mentem fürdeni,hogy fel frissüljek.Épp a szobámba öltöztem,mikor csöngettek gyorsan fel öltöztem.
-Szia!köszönőt nagy mosollyal az arcán Kris
-Hát te?lepődtem meg
-Van egy kis szabad időm így eljöttem,be mehetek?
-persze gyere!nyitottam ki jobban az ajtót
-Na és milyen a gyakornoki élet?huppantunk le a kanapéra
-Nehéz,de meg érni csinálni!biztatott
-Van már ki látásba valami?néztem rá
-Elvileg van,12-en leszünk akarom mondani vagyunk és így fogunk debütálni elvileg.vakarta meg a fejét
-Na ez tök jó!örültem meg
-Jah!helyeselt nem túl lelkesen
-Na mi nyomja a lelked?váltottam komolyra
-Hiányzol!halvány mosolyjelent meg az arcán
-Jaj gyere ide!öleltem meg jól esett ezt hallani és még jobb,hogy ő mondta
-Örülök,hogy vagy nekem!puszilta meg az szám szélét
-Kris!
-Jó-jó tudom!emelte magasba a kezét meg adóan
-Ez a barátság dolog nehéz mi?nevettem ki
-Ez nem vicces!lökött meg
-Eddig nem volt ez probléma,idővel meg szokjuk!kezem a vállán pihentettem,ekkor Kris szorosan meg ölelt megint.nem szóltam rá csak kuncogtam a nyakába.
-Mennem kell!szakadt el tőlem
-Már is?bigyeztettem le a számat,indultunk meg az ajtóhoz
-De majd jövök ám!mondta az ajtóban állva
-Ebbe biztos voltam!mosolyogtam rá
-Jó legyél vigyázz magadra!ölelt meg
-Te is!és barátkozz meg a barátság szóval.súgtam a fülébe
-Akkor ez még belefér.nyomott egy puszit a számra,de nem egy rövidet hagyta,hogy szokjam.A vér meg állt bennem annyira meg lepődtem mikor meg láttam YooJoon-t Kris mögött.Épp ekkor szakad el Kris a számtól.
-Úgy látom rosszkor jöttem.szólt oda YooJoon
-Te vagy YooJoon ügye?kérdezte Kris YooJoon csak bólintott
-Örültem,de én már megyek is EunHee jó legyél majd hívlak!ezzel el is ment Kris
-Látom döntöttél!jött közelebb YooJoon
-Nem értesz semmit!mentem be az ajtón YooJoon jött utánam
-Akkor magyarázd el.
-Minek?kérdeztem unottan és le ültem a kanapéra
-Már megint ilyen vagy velem.ült mellém
-Én ezen nem csodálkoznék a helyedben.meg fogtam a távirányítót és be kapcsoltam a tévét
-EunHee mi a bajod?kérdezte
-Te!nem néztem rá csak a tévét bámultam
-Ezt nem értem!
-Te semmit sem tudsz Te semmit sem értesz,de mért is csodálkozom ezen?!Te mondta,hogy válasszak 2 napon belül ügye?Aztán eltelt a 2nap színedet sem láttam,egy sms-t sem voltál képes írni.Eltudom képzelni mennyire számíthatok neked.De tudod mit hagyjuk ezt az egészet.Nem kell nekem senki,tökéletesen meg vagyok én egyedül amúgy is Idol vagy így kevés időd lenne rám csak kolonc lennék a nyakadon.Ha érdekel Kris-el "szakítottunk",de jóban maradtunk és amit láttál az az,hogy Kris még barátkozik a barátság állapotával.higgadt maradtam végig és egyszer sem néztem rá
-Most már értesz mindent?ezúttal rá néztem és egy csodálkozó YooJoon-al találtam szembe magamat
-Igen most már minden világos!bólintott
-Remek akkor mehetsz is!álltam fel és az ajtóhoz mentem és ki nyitottam
-Most komolyan?jött utánam
-Halál komolyan!mutattam ki felé
-De..
-A-a ne mondj semmit,majd' ha átgondoltad a dolgaidat akkor keress.szakítottam félbe
-Rendben!nyomott egy puszit az arcomra majd el ment.Be csuktam az ajtót és a szobámba vettem az irányt.Le dőltem az ágyra és a könnyeim kezdtek potyogni.-Tudtam,hogy jól döntöttem,hogy el mondtam neki mindent,de..de nincs de így volt jó.EunHee megint egyedül maradtál!szipogtam.A sírásom el állt és el nyomott az álom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése