Lassan haladtam sz SM épületébe,ahol annó gyakornok voltam.Kíváncsi voltam mi lett a többiekkel és hogy mi a helyzet arra fele.Meg érkeztem az új épületbe szép nagy és tágas volt,a portás 3 év után is ugyanaz a bácsi volt,köszöntem és be mutatkoztam majd az emeleti táncterembe mentem.
Régi "csapat társam" gyakorolt a terembe.
-Elnézést!mentem be
-Eunhee?örült meg nekem
-Szia népszerű!ugrottam a nyakába jó volt újra látni,azóta ők is debütáltak
-Hol voltál eddig te lány?ültünk le
-Japánban élek!feleltem
-És nem hiányoztam?
-De rettentően,amúgy figyelemmel követlek ám titeket örülök,hogy ilyen nagy népszerűségnek örvendtek!
-Igen én is jó sokat dolgozunk rajta,kár,hogy le léptél!nevetett
-Én nem bánom,az idolkodás nem nekem való szakma.
Az időt el beszélgettük,neki kellet tovább összeszedni a csapat társait én meg indultam haza.
Be szálltam a liftbe, az lift ajtó majdnem be csukódott mikor valaki oda nyúlt.
-Bocsii!suhant be a liftbe mellém Kris.Észrevehetően nem ismert fel.
-Semmi gond!mosolyogtam rá,még jobban nézett ki mint amikor el mentem,le se tudtam venni róla a szemem
-Khmm!köhintett zavarába
-Gyönyörű vagy még mindig!szökött ki a számon,kicsit meg lepődött a kijelentésemen
-Talán rajongó vagy?kérdezte,kicsit el szomorított a tény,hogy fogalma sincs róla ki vagyok.A lift le ért én szálltam ki először.
-Igen csak egy rajongó!rá néztem és távoztam a liftből.De nem jutottam messzire mert Kris vissza rántott és szorosan meg ölelt!
-Szeretlek!szorított magához
-Hát nem felejtettél el?
-Téged nem lehet el felejteni.Azt hitted nem ismerlek fel lökött lány?Kérlek többet ne meny el úgy,hogy nem szólsz!Aggódtam érted.nézett a szemembe
-Kérlek ne haragudj!néztem barna íriszébe
-Ugyan rád nem tudok haragudni.Eleinte nagyon mérges voltam,hogy el mentél,azt hittem,hogy el szöktél YooJoon-al,de mi után fel keresett mert ő is arra gyanakodott,hogy meg szöktettelek.Így már a haragom is elmúlt.Na megy az a tény,hogy szeretlek,előzött minden haragomat.
-Meg nehezítitek a dolgomat!szakadtam ki kezei közöl
-Már találkoztál YooJoon-al igaz?kérdezte aggódva
-Igen,de semmire nem adtam választ neki,mert téged is és őt is nagyon szeretem,lehetetlen lenne választanom köztetek.hajtottam le a fejem
-Nem kérem,hogy válasz!emelte fel a fejem
-Köszönöm!mosolyogtam rá
-Csak egy valamit kérek!
-Mit?nem válaszolt csak meg csókolt,lassan és szerelmesen,viszonoztam csókját,éreztem benne haragot de annál több szeretetet és hiányézetet.Lassan el váltak ajkaink egymástól.
-Köszönöm!nézett rám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése