19.

Igen megint el telt egy hét vége a sulinak jöhet a nyár,gondoltam én de ahogy ki léptünk SooJi-val az iskola kapuján apám rögtön hívott,hogy menyek az éterembe mert beszélni akar velem.Sejtettem,hogy a jelentkezésemhez lesz köze a beszélgetésünknek.El köszöntem SooJi-tól aki haza ment én meg egyből az étterembe.Gyorsan oda is értem,de bár később jöttem volna mivel apám és a Tritops-os srácok épp ebédeltek nem nagyon volt kedvem jó pofizni velük főleg nem YooJoon-al így csak oda köszöntem és mentem anyámhoz.
-Szia anya!öleltem meg
-Jaj kislányom de rég láttalak!monda aranyosa
-Anya csak 2 hete nem lakok otthon!mosolyogtam rá
-Örülök,hogy jól sikerült a bizonyítványod büszkék vagyunk rád!veregette meg a hátam ami nagyon jó esett mármint nem a veregetése hanem a szavai.
-EunHee!szólt apám
-Jövök!indultam meg
-Ülj le van egy kis meg beszélni valóm a fiúkkal aztán rátérek a te dolgodra is.mondta kedvesen
-Inkább át ülök oda semmi közöm az ő dolgaikhoz.kicsit nagyom hangsúlyt fektettem a "semmi közöm"jelzőre ami YooJoon-is fel tűnt ezért el nézett más fele
-Nyugodtan ülj lehúzta ki a széket apám hát remek pont YooJoon-al szembe kerültem.Nem figyeltem apámra nem is érdekelt nagyon mit beszél a fiúkkal.Gondolataim teljesen máshol jártak,hol Kris re gondoltam hol pedig a velem szembe ülő személyre akit szemem sarkából néha néha meg néztem,amit észre is vett és el mosolyodott,de nem adtam meg neki azt az örömöt,hogy vissza mosolyogjak.meg szólalt a telefonom
-Szia Kris!vettem fel boldogan egyből asz összes szem rám szegeződött az asztalnál
-Bocsi!húztam össze magam és fel akartam kelni de apám vissza húzott csak meg rántottam a vállam és Kris re koncentráltam
-Hogy vagy?kérdeztem kedvesen YooJoon elég szúrósan nézett rám apám meg hallgatózott mellettem
-Rendben akkor holnap!Nekem is hi..akarom mondani te is és légy jó!Szia tettem le a telefont!
-Ki volt az?kérdezte rögtön apám
-Egy régi ismerősöm lehet,hogy te is emlékszel még rá,Kris!?néztem rá YooJoon kezdett feszülte lenni szinte éreztem pillantásán
-Az a Kris? kérdezett vissza
-Igen!mosolyogtam
-Mi van avval a zsivánnyal?lett izgatott
-Meg van,képzeld gyakornok!meséltem büszkén
-Az remek és hol?
-Nem tudom még nem kérdeztem!de hülye vagyok ezt tényleg meg sem kérdeztem még-gondoltam
-Na akkor épp témánál vagyunk!csapta össze tenyerét apám
-Gondoltam,hogy erről lesz szó!mosolyogtam
-Akarsz felvételezni vagy nem?tette fel a kérdést
-Na ez meg milyen kérdés?Persze,hogy akarok!Apa mit csináltál?néztem rá gyanúsan a fiúk kuncogni kezdtek arc kifejezésemen
-Akkor egy hét múlva reggel 8-re az SM-ben kell lenned és felvételezned kell!mondta büszkén
-Ez remek!csaptam össze a tenyerem!DE,Apa,de ha meg tudom,hogy miattad vettek fel akkor esküszöm nem állok énekesnek vagy bárminek aminek köze van a zenéhez!néztem rá komolyan
-Ígérem,hogy innentől le veszem a kezem erről az ügyről!emelte fel megadóan a kezét
-Köszönöm!öleltem meg
-DE!
-Ajaj!néztem rá
-YooJoon fog fel készíteni!mosolygott a fiúra
-Remek!mosolyogtam YooJoon-ra amin látszólag meg lepődött,most nem számított mi volt köztünk örültem,hogy már felvételezhetek.
-Én megyek is SooJi egyedül van otthon ahogy ezt ki mondtam rezgett a telefonom.Egy sms-t kaptam SooJi-tól"Egy óra múlva gyere haza!" szöveggel egyből le esett...
-Azaz még nem megyek haza!ültem vissza
-De nekem mennem kell állt fel apám az asztaltól a fiúk is meg indultak
-Rendben!intettem majd' el hagyták az éttermet.Boldog voltam rettentő boldog,hogy végre sikerülhet meg valósítanom az álmaimat...

18.

Egy hét telt el mióta Kris-el végleg "szakítottunk" ha nevezhetjük ezt szakításnak.Minden nap írt sms-t vagy fel hívott ami nagyon jó esett.YooJoon elvileg meg jött Japánból de nem keresett  így úgy gondoltam talán meg gondolta magát vagy talált egy érettebb nőt.De nem is foglalkoztam vele hisz ez a hét volt az utolsó javítási esélyük a suliba.Sokat tanultam és rengeteget énekeltem és táncoltam.Hisz tegnap volt a záró vizsgának,minden tantárgyból és ebbe bele tartozott a tánc és az éneklés is.Sikeresen át mentünk SooJi-val mindegyik vizsgán így ha el kezdődik a nyári szünet már felvételezhetünk is.
Az utolsó hétre programokat szervezett az iskola a diákok adtak műsorokat egymásnak és így meg mutathatjuk,hogy ki mit tud.SooJi be mutatta a barátját akit WonMin-nek hívtak, rettentő kedves és aranyos srác volt,teljesen össze illettek SooJi-val a fiú már gyakornok volt a TS-nél.Sok időt töltöttek együtt,így sokszor voltam egyedül,akárcsak ma is.
El foglaltam magam készülgettem a műsoromra amit a suliban fogok adni.Jól le fárasztottam magam a táncolással ezért el mentem fürdeni,hogy fel frissüljek.Épp a szobámba öltöztem,mikor csöngettek gyorsan fel öltöztem.
-Szia!köszönőt nagy mosollyal az arcán Kris
-Hát te?lepődtem meg
-Van egy kis szabad időm így eljöttem,be mehetek?
-persze gyere!nyitottam ki jobban az ajtót
-Na és milyen a gyakornoki élet?huppantunk le a kanapéra
-Nehéz,de meg érni csinálni!biztatott
-Van már ki látásba valami?néztem rá
-Elvileg van,12-en leszünk akarom mondani vagyunk és így fogunk debütálni elvileg.vakarta meg a fejét
-Na ez tök jó!örültem meg
-Jah!helyeselt nem túl lelkesen
-Na mi nyomja a lelked?váltottam komolyra
-Hiányzol!halvány mosolyjelent meg az arcán
-Jaj gyere ide!öleltem meg jól esett ezt hallani és még jobb,hogy ő mondta
-Örülök,hogy vagy nekem!puszilta meg az szám szélét
-Kris!
-Jó-jó tudom!emelte magasba a kezét meg adóan
-Ez a barátság dolog nehéz mi?nevettem ki
-Ez nem vicces!lökött meg
-Eddig nem volt ez probléma,idővel meg szokjuk!kezem a vállán pihentettem,ekkor Kris szorosan meg ölelt megint.nem szóltam rá csak kuncogtam a nyakába.
-Mennem kell!szakadt el tőlem
-Már is?bigyeztettem le a számat,indultunk meg az ajtóhoz
-De majd jövök ám!mondta az ajtóban állva
-Ebbe biztos voltam!mosolyogtam rá
-Jó legyél vigyázz magadra!ölelt meg
-Te is!és barátkozz meg a barátság szóval.súgtam a fülébe
-Akkor ez még belefér.nyomott egy puszit a számra,de nem egy rövidet hagyta,hogy szokjam.A vér meg állt bennem annyira meg lepődtem mikor meg láttam YooJoon-t Kris mögött.Épp ekkor szakad el Kris a számtól.
-Úgy látom rosszkor jöttem.szólt oda YooJoon
-Te vagy YooJoon ügye?kérdezte Kris YooJoon csak bólintott
-Örültem,de én már megyek is EunHee jó legyél majd hívlak!ezzel el is ment Kris
-Látom döntöttél!jött közelebb YooJoon
-Nem értesz semmit!mentem be az ajtón YooJoon jött utánam
-Akkor magyarázd el.
-Minek?kérdeztem unottan és le ültem a kanapéra
-Már megint ilyen vagy velem.ült mellém
-Én ezen nem csodálkoznék a helyedben.meg fogtam a távirányítót és be kapcsoltam a tévét
-EunHee mi a bajod?kérdezte
-Te!nem néztem rá csak a tévét bámultam
-Ezt nem értem!
-Te semmit sem tudsz Te semmit sem értesz,de mért is csodálkozom ezen?!Te mondta,hogy válasszak 2 napon belül ügye?Aztán eltelt a 2nap színedet sem láttam,egy sms-t sem voltál képes írni.Eltudom képzelni mennyire számíthatok neked.De tudod mit hagyjuk ezt az egészet.Nem kell nekem senki,tökéletesen meg vagyok én egyedül amúgy is Idol vagy így kevés időd lenne rám csak kolonc lennék a nyakadon.Ha érdekel Kris-el "szakítottunk",de jóban maradtunk és amit láttál az az,hogy Kris még barátkozik a barátság állapotával.higgadt maradtam végig és egyszer sem néztem rá
-Most már értesz mindent?ezúttal rá néztem és egy csodálkozó YooJoon-al találtam szembe magamat
-Igen most már minden világos!bólintott
-Remek akkor mehetsz is!álltam fel és az ajtóhoz mentem és ki nyitottam
-Most komolyan?jött utánam
-Halál komolyan!mutattam ki felé
-De..
-A-a ne mondj semmit,majd' ha átgondoltad a dolgaidat akkor keress.szakítottam félbe
-Rendben!nyomott egy puszit az arcomra majd el ment.Be csuktam az ajtót és a szobámba vettem az irányt.Le dőltem az ágyra és a könnyeim kezdtek potyogni.-Tudtam,hogy jól döntöttem,hogy el mondtam neki mindent,de..de nincs de így volt jó.EunHee megint egyedül maradtál!szipogtam.A sírásom el állt és el nyomott az álom...

17.

Már lassan öt óra,de Kris még nem jött.Nem hívtam fel nem akartam rámenős lenne,ha nem akar nem jön nem tudok vele mit csinálni.
-Na nem jön a herceged?kérdezte SooJi
-Nem a hercegem és fogalmam sincs,hogy jön-e.feküdtem el a kanapén
-Én most el megyek,randim van ne várj meg mert lehet,hogy nem jövök haza!ezzel el is ment a fürdőbe
-Hé várj már!Ki az az ember?Ismerem?álltam a fürdő szoba ajtóba
-EunHee idővel meg tudod!kiabálta ki
-Kösz!ahogy ki mondtam csöngettek is oda siettem az ajtóhoz és ki nyitottam.
-Ne haragudj,de rengeteg dolgom volt.jött beljebb Kris
-Ugyan,semmiség!simogattam meg a hátát ahogy ment előttem a nappali felé
-Hogy-hogy haza jöttél a suliból előbb?ült le a kanapéra
-Mindjárt meg látod!mosolyogtam
-Van itt valaki?állt fel és gyanakvóan nézett rám
-Bizony,hogy van nem is akár ki!bólogattam hevesen
-Ügye nem valami fiú?kérdezte éreztem,hogy kezd ideges lenni
-Minek nekem másik fiú mikor itt vagy te?nyomtam egy puszit a szájára
-Remélem!ölelt meg ekkor egy köhintés hallottunk
-Kris miatta vagyok itthon!fordultam SooJi felé
-Ej ha Kris de ki férfiasodtál!jött közelebb SooJi
-Te meg ki nőiesedtél!dicsérte meg Kris SooJit
-Na örülök,hogy találkoztunk ennyi idő után,de nem szeretném meg váratni a barátomat!Jók legyetek!avval ki is surrant a lakásból
-Hé várj a barátodat azt..áh mindegy.huppantam le a kanapéra
-EunHee szeretnék veled beszélni.vált komollyá Kris hangja majd le ült mellém,szembe fordultam vele
-Hallgatlak!mosolyogtam rá
 -Hol is kezdjem?! vakarta meg a fejét
-Az elején?
-Rendben!Remélem meg érted a döntésem,azért jöttem vissza Koreába mert felvételeztem az SM-hez és fel vettek,ez is a késéseimnek az oka mert rengeteget gyakorolunk és már a fiúkkal élünk együtt a dormban.Alig van időm magamra és rád is.Így szeretném mielőtt nem szeretünk túlzottan egymásba,de jobb lesz ha ezt a kapcsolatot csak baráti szinten folytatjuk tovább!
Ahogy elértek a tudatomig szavai,egyszerre örültem és szomorú is voltam.Örültem annak,hogy fel vették és,hogy híres lesz...annak is örültem,hogy barátok maradunk.DE szomorú voltam,hogy ez a kapcsolatunk rovására ment.Tudom ez a barátság soha nem lesz olyan mint volt,nehéz lesz meg szoknom újra,hogy csak egy ölelés és kész..de tudom,hogy miattam meg tudom tenni..!Ki fújtam magam majd mélyen a szemébe néztem.
-Kris elmondhatatlanul büszke vagyok rád!ugrottam a nyakába
-EunHee!szólt rám aranyosan
-Jaj tudom tudom barátok vagyunk tudom!engedtem el,de nem engette,hogy el húzódjak tőle
-Ez lesz az utolsó!ajkait ajkamra nyomta és csókolni kezdte,lassan faltuk egymás ajkait majd'kris bekérezkedett nyelvével a számba.Amit nem utasítottam vissza,kezem át fontam nyakán és közelebb vontam magamhoz.Kezdett el fajulni az búcsú csók,ezt mind ketten észre vettük,de nem álltunk le.Kris az ölébe húzott és hevesebben kezdett csókolni,kezei meg indultak oldalamon.
-Kris ne!szakítottam meg a csókot majd' ki szálltam öléből
-Ne haragudj!nyomott egy puszit a homlokomra
-Semmi gond!Úgyis ez volt az utolsó!mosolyogtam
-Na de nekem mennem kell vissza.Majd hívlak!ki kísértem 
-Lény jó és nagyon vigyázz magadra!öleltem meg
-Te is,és vigyázz a fiúkkal!lopott egy utolsó puszi a számról majd elment.
Be csuktam magam mögött az ajtót és vissza sétáltam a kanapéhoz
-Elment el engedtem,szeretem,De jobb lesz ez így mindkettőnknek...vagy nem?!Nem így terveztem ezt az egészt,de hát az élet egy nagy játék.Végül is aki nem mer az nem nyer!Ügye YooJoon?!mosolyodtam el mikor eszembe jutott utolsó kérése, hogy gondoljam át...,de most meg látjuk,hogy tényleg engem akar-e....

16.

-Na akkor mi is lesz?nézett rám nagy szemekkel barátnőm
-Szerinted tudom?kérdeztem vissza
-Nehéz helyzetben vagy!mosolygott
-SooJi ezt viszont tudom!
-Kris-el ma találkozol?
-Igen 3-ra jön a suli elé!Baszki a suli elé én meg itthon vagyok!csaptam a homlokomra
-Írj neki sms-t!adta az ötletet
-És mégis mit mondok neki?Áh figyel Kris eljöttem a suliból mert YooJoon velem akart lenni és itthon vagyok?!komolyodtam el
-Te hülye,mond vagyis írd neki,hogy haza jöttem és ezért jöttél el a suliból!okoskodott
-Áh zseni vagy!ütögettem meg a vállát majd elő kaptam a telefonom és pötyögni kezdtem "Szia,nem vagyok suliba hozzám gyere én már itthon vagyok."és elküldtem
-Kész és most mesélj milyen volt a kis kiruccanás?feküdtem el SooJi ágyán
-Nagyon jó volt,de hiányoztál!mosolygott
-Te is!És a lakás,hogy tetszik?
-Én választottam!
-Gondolhattam volna,hogy apáink ilyet nem találtak volna!nevettem
-És mi van a suliba?
-Szerinted?Minden ugyan olyan U.N.A.L.M.A.S!de az a jó,hogy már csak 2hét és vége!mosolyogtam
-És jelentkezel valahova gyakornoknak?kérdezte barátnőm
-Úgy gondolom,hogy nincs más választásom tudod milyen apám!És te?
-Még szép,hogy jelentkezek!mondta büszkén
-És hova?
-Apám azt mondta,hogy a JYP,vagy a YG az esélyes számomra!
-Azta nem semmi!bólogattam
-És te mire gondoltál?kérdezte
-Én először az SM-re gondoltam aztán Cube-ra,mindkét helyre el megyek és majd meg látjuk mi lesz!mosolyogtam
-Rendelni kéne valami kaját nem?nézetett rám
-De mit szeretnél enni?kérdeztem vissza és fel tápászkodtam az ágyáról
-Kínait!pattant fel
-Oké!bólintottam majd tárcsáztam...Az ételt fél órán belül ki is szállították majd jó ízűen meg ettük és közben mindről és mindenkiről el beszélgettünk!Végre vissza kaptam a barátnőmet és most már elkezdhetjük azt a jövőt fel építeni amit meg álmodtunk!

15.

Gyorsan fel pattantam és ajtót nyitottam.A meg döbbentségtől köpni nyelni nemtudtam,mikor meg láttam SooJi-t az ajtóba.

-Meg jöttem!ugrott a nyakamba

-Hát te?mentünk beljebb

-Apuék már most Japánba költöznek és én a közelébe sem akartam menni így haza jöttem!mosolyogva mesélte

-Örülök neked!öleltem meg

-Oh de látom vendéged van!bólintott YooJoon felé a kanapén

-Igen!YooJoon ide jönnél kicsit?!kértem nagy mosollyal az arcán oda ballagott hozzánk

-SooJi ő YooJoon a Tritops énekese és az én ének tanárom!mutattam be 

-Örülök a találkozásnak már rengeteget hallottam rólad.hajolt meg SooJi

-Oh remélem csak jót!mosolygott YooJoon

-EunHee rengeteget mesét már ró..

-SooJi gyere meg mutatom a szobádat.szakítottam félbe mielőtt még el kotyog valamit és a szobája felé húztam

-Ez az!nyitottam be a szobájába 

-Amúgy te mért nem vagy iskolába?

-Mert YooJoon el kért az iskolából.vakartam meg a fejem

-Eunhee csak nincs közte...

-Nem nincs.szakítottam félbe..-nekem van barátom!jelentettem ki

-Oh tényleg és ki?nézett rám érdeklődően

-Emlékszel még Kris-re?

-Aszt hiszem igen!bólintott

-Vele találkoztam egy buliba és feljöttünk ide beszélgetni és hát összejöttünk!

meséltem büszkén

-Na gratulálok.mosolygott-De nem úgy olt,hogy YooJoon lesz az akivel...

-De de úgy volt örültem is volna neki,csak tudod elment japánba egy szó nélkül,jó tudom nem voltunk együtt meg semmi de rosszul esett,hogy még nem is hívott és még egy sms-t sem küldött.Ezért is nem mondtam Kris-nek nemet,hisz tudod,hogy mindig is oda voltam érte,amúgy meg nagyon jó pasi lett belőle.meséltem a kis történetem..-Jaj YooJoon meg kint maradt,pakolj csak addig ki megyek hozzá.

-Oké meny csak!SooJi pakolt tovább én pedig ki léptem az ajtón és egy nem várt személybe botlottam

-EunHee!szólt a szobából SooJi

-Igen?néztem be

-Ezt az egészet gondold át még egyszer!nem nézett rám csak pakolt tovább

-Rendben!mosolyogtam bár nem látta majd a hallgatózó felé fordultam  

-Tudod a hallgatózás csúnya dolog!böktem a mell kasára és ki kerültem és a konyhába mentem

-Szóval ha szólok,hogy Japánba megyek akkor most nem lenne Kris igaz?jött utánam be állt elém esélyem nem volt ki kerülni

-Ezt nem tudom!néztem rá

-Akkor át gondolod ezt az egészet még egyszer?hajolt közelebb ismételten zavarba hozott

-Át!fordítottam el a fejem

-Remek!nyomott egy puszit a homlokomra

-EunHee én most 2 napra még Japánba megyek,addig gondolkodj és ha vissza jöttem mond el döntésedet.ölelt meg majd el váltunk és távozott,hogy SooJi-vel tudjak lenni.

14.

Ahogy be értem a terembe le ültem a helyemre és vártam,hogy csöngessenek be,ez hamar be is következett és a tanár úr is meg érkezett.
-EunHee kérlek menj a bejárathoz mert valaki vár.mondta a tanár úr.Nem kérdeztem semmit csak fel álltam és az iskola bejáratához mentem.
-YooJoon te meg mit keresel itt?néztem rá meg lepetten
-Elkértelek ma az iskolából,hogy velem lehess!mosolygott büszkén.Először fel sem fogtam a szavait csak ki léptem a kapun.Majd'el indultunk sétálni.
-És most hova megyünk?torpantam meg
-Meg mutathatnád az új lakásotokat.mosolygott kicsit húztam a számat  -Rendben!erőltettem egy mosolyt
-Akkor menyünk!az egyik kezét át vezette a vállamra el akartam távolodni tőle,hisz ott van Kris aki elvileg a barátom vagyis olyasmi.De evvel csak azt értem el,hogy még közelebb húzott magához és így sikerült zavarba hoznia.Amíg a lakásig tartottunk nem szóltunk egy szót sem egymáshoz csak egymás mellet sétáltunk.Mikor el értük a kaput el engedett,ki nyitottam a kaput és fel mentünk majd' be a lakásba.Le dobáltam a cuccaim a szobámba és vissza mentem a nappaliba majd YooJoon mellé huppantam a kanapéra.
-És mit szeretnél ma csinálni?fordultam felé
-Semmi mást csak veled lenni.mosolygott
-Szuper,akkor nézzünk valami filmet.pattantam fel mellőle,hogy ne lássa pirosodó arcomat.
-Valami akció?kérdezte
-Nem szeretem!vágtam rá majd meg néztem milyen filmek vannak a tokba és a választásom egy vígjáratra esett ami egy szerelmi szálon futott.Be raktam a a le játszóba és vissza kucorodtam a vendégem mellé.
-Nem bújsz ide.tárta szét a kezét  nem válaszoltam csak megráztam a fejem.
-Le állítanád kicsit?
-De hisz most kezdtük el,de legyen.meg állítottam és YooJoon-ra néztem
-Meg változtál!mondta kicsit szomorúan
-Hogy mi?Én miért?habogtam
-Nem úgy reagálsz a közelségemre amint régebben.
-Lehet,hogy te nem látod,de még mindig zavarba hozol.éreztem,hogy megint el pirulok ezért le fele néztem.Ekkor YooJoon az egyik kezével el tűrte a fülem mögé a hajam és arra kényszerített,hogy a szemébe nézzek.Elvesztem csillogó barna szemében,egyre közelebb hajolt és már csak arra eszméltem fel,hogy puha és meleg ajkai az enyémen vannak és lágyan csókolja azt viszonzásra várva ezt meg is kapta pár másodpercig mert Kris mosolygó arca be villant.
-Ezt nem szabad!toltam el
-Miért?nézett meglepetten
-Nekem van valakim.néztem el a tévé irányába
-És ki ez a valaki?nézett rám a csillogás el tűnt a szeméből
-Egy régi barát aki a barátom vagyis,nem..igen a barátom.habogtam
-Látom te sem vagy tisztába vele,hogy ki ő neked.mosolygott
-De de ő a barátom!vágtam rá
-Akkor teszek róla,hogy ne legyen az.hajolt közelebb már majdnem a szája számhoz ért ekkor csöngettek.

13.

Már jól bele merültem a tanulásba mikor meg szólalt a telefonom.Magán telefonszám~kicsit hezitáltam rajta,hogy fel vegyem-e,de a kíváncsiságom nem hagyott nyugodni.
-Igen?szóltam bele
-Szia baba!ahogy meg hallottam YooJoon hangját a szívem hevesen kezdett el verni.
-Szia!szóltam bele
-Minden rendben van?kérdezte
-Mint,ha érdekelne!válaszoltam unottan
-EunHee valami rosszat tettem?kérdezte meg lepve
-Oppa!csúszott ki a számon....szinte láttam,hogy fel csillannak a szemei..
-Tessék?kérdezte 
-Mért nem szóltál,hogy Japánba mész?
-Ne haragudj de most mennem kell!tette le
-Mi??Ne már!kiabáltam a süket telefonba teljesen fel zaklatott -mégis mi a jó istenért hívott ez engem?!De ennyi kész én be fejeztem evvel az emberrel,nem leszek a kis játékszere!háborogtam majd a könyveimet is be csaptam és az ágyra vetettem magam,meg püföltem a párnát ami most jelen pillanatban YooJoon-t jelképezte.A nagy verekedésbe bele fáradtam és oldalra fordultam és el aludtam.
Reggel a telefonom keltett fel,ki kászálódtam az ágyból és a fürdőbe indultam,meg mosakodtam,fogat mostam,majd enyhe sminket vittem fel utána szobámba mentem gyorsan fel öltöztem fel kaptam a táskám a vállamra és iskolába indultam.Be csuktam magam mögött az ajtót,de amit meg fordultam egy mellkasba ütköztem.
-YooJoon?! csak ennyit tudtam ki nyögni a meg lepettség miatt
-Szia!mosolygott rám
-Te meg mit keresel itt és honnan tudod,hogy itt lakom?kérdezősködtem
-Előbb jöttünk vissza,de csak 2 napot maradunk itthon a címedet apukád adta meg!egyre közelebb jött hozzám de amennyire tudtam hátráltam.Addig amíg az ajtónak nem ütközött a hátam.
-Most mennem kell e fogok késni!ki akartam előle térni,de nem engedett
-Valamit elfelejtettél!tartotta felém az arcét
-Mit?Talán pofont akarsz?néztem rá
-Pabo a puszimat kérem!mutatott az arcára
-Sajnos az nem jár,és most megyek!Szia!kicsit el löktem magamtól majd el siettem ki a házból.

Ahogy ki értem a lépcső házból megint bele ütköztem valakibe.De neki nagyon meg örültem.
-Jaj de sietős!fonta át karját a derekamon Kris
-El fogok késni!mosolyogtam rá
-Gyere el kísérlek!nyomott egy puszit a számra majd össze kulcsolta ujjainkat és így mentünk egészen az iskoláig.Majd egy gyors csókot váltottunk és meg beszéltük,hogy 3ra jön elém.Be siettem az iskolába és Kris is ment a dolgára.

12.

Kris úgy döntött el megy le tusol addig én tévéztem vagyis gondolkodtam.-Mi lesz ha nem tudok belé szeretni,hisz YooJoon-hoz jobban húz a szívem hiába ismerem alig akkor is van benne valami ami nem,hagy nyugodni.Jobb lesz meg várni a végét amíg nem jön vissza addig Kris-el sem megyek bele semmibe vagy már túlságosan is bele folytam volna?Sosem volt ilyen,hogy 2 fiúért húzott volna  a szívem...~
-Ma mi a terved?jött ki Kris a fürdőből és mellém ült a kanapén
-Nem is tudom,mi lenne ha nem csinálnánk semmit csak itthon maradnánk és filmeznénk?vetettem fel az ötletemet
-Nem kell tanulnod?nézett rám
-Majd délután tanulok!mosolyogtam rá
-Akkor benne vagyok el megyek fel öltözöm!ezzel ott is hagyott a kanapén
Ki ballagtam a konyhába ebédet készíteni,mivel a hűtő tömve volt mindenféle földi jóval így nem kellet boltba mennem.Neki álltam főzőcskézni Kris is ki jött segíteni így gyorsabban haladtunk.Tisztára olyan volt mint ha együtt laknánk nem volt frusztráló a jelenléte sőt annál inkább meg nyugodtam minél közelebb volt hozzám és ez az érzés aggasztott a legjobban.Gyorsan meg is voltunk a főzéssel le ültünk meg ebédeltünk majd le ültünk filmezni.Egy horror filmet kezdtünk,össze bújtunk mint a szerelmesek.Egyes ijesztőbb véresebb résznél szorosan bújtam Kris-hez.Jól esett a közelség,egyszer csak arra lettem figyelmes,hogy el vesztem az arcát bámultam centiről centire végig mértem,amit hamar ő is észre vett és hitelen felém fordult.Nem szólt semmit csak közeledett az arcával az arcom felé,már csak arra eszméltem fel,hogy az ajkaimra tapad.Ahogy észbe kaptam vissza csókoltam de nem mélyítettem el a csókot.
-El kellene mennem haza!szakadt el tőlem
-Rendben!bólintottam
-Te meg addig tanulj!utasított és az ajtó felé indult
-Értettem!mentem utána tisztelegtem amitől mosoly szökött az arcára
-Jól zárd be az ajtót és ne nyiss ajtót idegeneknek!mondta mint ha az apám lenne
-Nem vagyok már kislány!mosolyogtam
-Még szerencse!nyomott egy puszit a számra és el ment,be csuktam mögötte az ajtót és a szobámba mentem.Előszedtem a könyveimet és neki álltam tanulni.